szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Margus Tsahkna úgy látja, a magyar miniszterelnök nagyon távol került attól, amiben Európában megállapodtak.

Háború Ukrajnában
Több mint ezer napja tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Friss cikkek a témában

A helyzet sajnos tényleg az, hogy Orbán Viktor a szembenálló tábor oldalára állt az ukrajnai háború ügyében – nyilatkozta Margus Tsahkna észt külügyminiszter az ETV-nek. A politikus szerint a magyar miniszterelnök a saját szavazóihoz beszél, és nagyon távol került attól, amiben Európában megállapodtak.

Tsahkna úgy látja, hogy bár az EU politikája közvetlenül nem változott, Orbán képes volt számos fontos döntést blokkolni. Példaként az Európai Békekeret forrásainak elosztását említette. Ez egy uniós költségvetésen kívüli eszköz, amely a tagállamok külön befizetéseiből működik. Az ukránok fegyveres védelmének támogatása érdekében az EU úgy döntött, hogy e keretből visszafizetést igényelhetnek azok a kormányok, amelyek saját készleteik egy részét átadták Ukrajnának.

A politikus aztán hozzátette, hogy ebben az ügyben végül azért találtak megoldást, ahogyan arra is, hogy 1,5 milliárd eurót utaljanak a befagyasztott orosz vagyonokból származó profitból Ukrajnának. Orbán akciói és a közösségtől teljesen eltérő retorikája bizonyosan nem teszi erősebbé az uniót – jegyezte meg.  

Arról, hogy az EU-nak korlátozottak az eszközei Orbánnal szemben, Tsahkna azt mondta: mégis van azért, amit tehetnek, és a 7-es cikkely szerinti eljárást említette, amelynek végén akár a tagállam szavazati jogát is felfüggeszthetik. Ezzel kapcsolatban azonban nem optimista, hiszen a döntéshez a másik 26 tagállam egyhangú döntése szükséges. Azt ugyanakkor minél hamarabb el akarják érni, hogy a jövőben elég legyen 21 tagország hozzájárulása a folyamat előremozdításához.

Az uniós külügyminiszterek múlt heti, Brüsszelben megtartott informális ülésén – amelyet eredetileg Budapesten rendeztek volna meg – többen is keményen kritizálták a magyar kormányt. Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter úgy fogalmazott: „a magyar kormány békepártinak nevezi magát, de ezzel nem értek egyet. A tárgyalóteremben nagyon világos álláspontot képviselnek Putyin és nem Európa vagy Ukrajna védelmében”.

(via 444.hu)

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!