Pintér Sándor belügyminiszter azzal indította keddi előadását a 47. Medicina Fórum Konferencia és VIII. Miniszteri – Államtitkári Csúcstalálkozón, hogy korábban azért nem fogadta el a rendezvényt szervező Magyar Kórházszövetség meghívását, mert eddig nem volt tisztában az egészségügy aktuális helyzetével. Azt is fontosnak tartotta megjegyezni, hogy át kellett írnia a beszédét, mert az elsőre „rendőrösre” sikeredett.

A belügyminiszter elmondta, hogy korábban túl fekete volt előtte az egészségügy helyzete, és csak a problémákat látta. Hozzátette, kezdetben homályos volt számára az egészségügy területe, de az utóbbi időben valamennyire elkezdett számára kitisztulni a kép, amit a munkatársai segítségének köszönhet. Felidézte, hogy az egyik első találkozása az egészségügyi rendszerrel, a Covid-időszak volt, amikor megalakult az operatív törzs. „Negatív tapasztalatokat szereztem” – fogalmazott, hozzátette, hogy kezdetben a kollégák nem voltak tisztában az ágykapacitásokkal, a hadra fogható orvoslétszámmal, és a gyógyszerkészlettel. „Az első lépések érdekesek voltak” – emlékszik vissza, majd hozzátette, meglepődve tapasztalta, hogy a rendőrség fejlettebb informatikai szempontból, mint az egészségügy.

Pintér ezt követően arról beszélt, arra kapott felkérést, hogy Európa egyik legjobb egészségügyi rendszerét hozza létre – de siet megjegyezni, hogy ezt csak a lehetőségekhez képest lehet megcsinálni. A miniszter az eddigi sikereit számszerűsítette, összesen 90 olyan intézkedést hozott, ami szerinte jobbá tette a rendszer működését. Ilyen volt például a hálapénz kivezetése, amit a Magyar Orvosi Kamara (MOK) korábbi elnökének, Kincses Gyulának a tanácsára lépett meg. Pintér megjegyezte, hogy ugyan még nem tűnt el teljesen a hálapénz, de szerinte reális, hogy ez a jövőben megtörténhet.

A belügyminiszter bejelentette, hogy Pátyon létrehoznak egy központi raktárat, ahol majd az összes gyógyításhoz szükséges eszközt tárolni fogják, amelyek innen kerülnek majd az ellátóhelyekre. Összesen 26 raktárat számolnak fel, és még ebben az évben elindul a „kísérleti üzem” 200 db eszköz tárolásával. Pintér elmondta, hogy fokozatosan állnak majd át az új rendszerre. „Ha az OBI vagy a SPAR meg tudja ezt oldani akkor mi is” – mondta.

Ezen kívül a miniszter azt is bejelentette, hogy növelni fogják az egészségügy területén dolgozó ellenőrök számát, egészen pontosan 300-ra növelik majd a létszámot. Pintér emlékeztetett, hogy a kórházi és rendelői ellenőrzések nem voltak hiábavalók, hiszen rendszeresen találtak szabálytalanságokat. Az előadás egy pontján üzent a sajtó munkatársainak: szerinte az, hogy a magyarok alacsony létszámban vesznek részt szűrővizsgálatokon, az a sajtó hibája is. Megemlítette, hogy mammográfia vizsgálatra a jogosult nők mindössze 35%-a megy el jelenleg, ami nem jó arány, szerinte újra el kell érni az 50%-os részvételt, ami pár évvel ezelőtt már sikerült.

Pintér közölte azt is, hogy 2025-2026-ban az egyik célja a Belügyminisztériumnak, hogy valamennyi ellátóhely rendelkezzen megfelelő számú CT- és MR-gépekkel. A miniszter megjegyezte, hogy ezeket az új gépeket kezelni is tudni kell, tehát el kell kezdeni betanítani a szakápolókat és az orvosokat az eszközök kezelésére.

Előadása végén a miniszter elmondta, hogy a kollégái kérdőíves gyűjtései alapján jól látszik, hogy a szakápolók betegekhez való viszonya nem jó. „Empátia hiánya, esetenként durvaság, lekezelő magatartás” – sorolta a visszajelzéseket Pintér, aki szerint ezen mindenképpen változtatni kell. A megoldás pedig a szakápolók terheinek csökkentésében látja, úgy véli, ha a kollégák nem lesznek túlterheltek, akkor kedvesebbé válnak majd. A miniszter azonban arra most nem tért ki, hogyan lesznek kevésbé túlterheltek a szakápolók, megemlítette viszont, hogy az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) vezetése annak érdekében, hogy a szakápolók betegekhez való hozzáállása pozitív irányba változzon, továbbképzésre küldi őket. „Meglátjuk, milyen eredménye lesz ennek” – tette hozzá a politikus.