Az Országos Bírói Tanács közleményben ítélte el a Kúria elnökének újévi fenyegetését

Határozottan visszautasítja az Országos Bírói Tanács (OBT), hogy a Kúria elnöke újévi köszöntőjében elítélte a kormánnyal kötött alkut kritizáló bírákat. Az OBT közleményében azt is megengedhetetlennek tartja, hogy Varga Zs. András levelében „az övétől eltérő álláspontot vallókkal szemben szankciót helyez kilátásba”.

„Az OBT korábban és a jelenben is elkötelezett a szabad véleménynyilvánítás mellett, még akkor is, ha ennek kapcsán a tevékenységével összefüggő kritika fogalmazódik meg” – írták.

Mint a hvg.hu is megírta, a történet előzménye, hogy a Kúria elnöke az új év alkalmából hosszú köszöntőt írt munkatársainak. Ebben nemcsak az elmúlt évet, valamint a bírák illetményemelését értékeli, hanem azt is elismeri, hogy a kúriai bírók kiemelt bánásmódban részesültek (vagyis nagyobb fizetésemelést kaptak) a kormánytól, méghozzá megfogalmazása szerint „nem ingyen”.  Varga Zs. úgy fogalmazott, a kúriai bírák új illetményrendszere ahhoz az Alaptörvényen alapuló kizárólagos feladathoz és felelősséghez igazodik, amely szerint a Kúria őrködik Magyarország összes bírósága jogalkalmazásának egységessége felett.

Ennek előzménye, hogy egy utolsó pillanatban benyújtott kormánypárti bizottsági módosító javaslatnak megfelelően a Kúria bíróit kivették a többi bíróra vonatkozó bértábla alól, és a Kúria elnökének az illetményéhez kötötték a fizetésüket. (Ehhez a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényt módosították, amelyet február 19-étől kell alkalmazni, január 1-re visszamenőlegesen.)

Két változat, több részlet

Később az is kiderült, hogy az újévi köszöntőnek két változata volt, az egyiket az összes munkatárs, a másikat pedig csak a kúriai bírák kapták meg, ez utóbbiban az elnök még keményebben fogalmazott. A levél hosszú változatát a 444.hu mellett a hvg.hu is látta, ebben a Kúria elnöke azokról ír hosszan, akik kritizálták a kormánnyal kötött négyoldalú megállapodást. Az alku ellen egyébként több mint ezer bíró és igazságügyi alkalmazott emelte fel a szavát a Magyar Bírói Egyesület honlapján, sőt következő ülésén már maga az OBT is felülvizsgálná azt.

Varga Zs. a kúriai bíráknak mégis úgy fogalmazott, nem segített az ügynek, hogy néhányan meginogtak.  „Remélem, hogy ezt nem annak biztos tudatában tették, hogy maguk – a Kúria részeként – nem kockáztatnak semmit” – írta.

Ezután azonban határozottan elítéli azokat, akik szerinte ártani akartak a szervezetnek.

„Más a helyzet azokkal – szerencsére kevesen vannak – akikről tudjuk, hogy nem félreértés miatt vagy pillanatnyi felindulásból, hanem szándékosan, tudva és akarva cselekedtek. Miután a nyilvánosságot telekürtölték valótlanságokkal, akár arra is hajlandóak voltak, hogy a valóságos utcán tegyék nevetségessé a bírói hivatást vagy közreműködtek abban, hogy egy magát bíróságnak tekintő formáció vezetőjeként intézményesen lépjenek ki a bírósági szerepből. Ártani próbáltak a Kúriának – bár ez nem volt valós veszély –, és még inkább ártani próbáltak – ez viszont valós veszéllyel járt – Magyarország bíróságaink. Igyekszünk majd helyrehozni ezt is” – írta Varga Zs. András.

Mi történt a háttérben?

A levél egy másik érdekessége, hogy abban az elnök arra utal, hogy a Kúria képviselői egyeztettek a kormánypárti javaslat parlamenti elfogadtatásával kapcsolatban.

„Nemcsak a saját érdekeinkkel törődtünk, hanem egészen az Országgyűlés döntéséig dolgoztunk azért, hogy minden bíró és minden munkatársunk a lehető legelőnyösebb helyzetbe kerüljön” – tette hozzá, bár az nem derül ki, hogy a Kúria képviselői pontosan kivel és milyen eljárásban egyeztettek.

Erről az OBT közleménye azt írja: kérik, hogy e megállapodásokat a levélben említett transzparencia megvalósulása érdekében a Kúria hozza nyilvánosságra.

A Kúria és a bírók véleménynyilvánításának szabadsága tavaly egy másik üggyel is bekerült a hírekbe. Lapunk írta meg, hogy Kovács András kúriai tanácselnök beperelte munkahelyét, miután Varga Zs. András, a Kúria elnöke két évre eltiltotta munkaköre gyakorlásától. A koncentrált támadássorozat azután indult, hogy Kovács András egy tanulmányában a kúriai bírák függetlenségével kapcsolatos kérdéseket feszegetett. Ügyével párhuzamosan azonnali hatállyal elbocsátottak egy elismert kúriai főtanácsadót, miután Varga Zs. András elnök neki tulajdonított egy Kúriával kapcsolatos kritikai véleményt.