Nem szeretne különleges bánásmódot, csak tiszta bírósági eljárást, állítja Marcin Romanoswki, az előző lengyel kormány igazságügyi miniszter-helyettese, akivel a Mandiner csütörtökön megjelenő lapszámában olvasható interjú, a kormányközeli lap hat oldalt szentelt az interjúnak.

December 19-én erősítette meg Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy politikai menedékjogot kapott Magyarországon Marcin Romanowski, aki ellen közpénzek pártérdekből történő felhasználása miatt indult eljárás Lengyelországban. 

Romanowski szerint a Tusk-kormány első évét a „jogállamiatlanság” jellemzi. A közmédiát „erőszakkal vették át”, és az ügyészséget is törvénytelenül vették át Romanowski szerint ezért, ha büntetést szabnának ki rá, annak a mértéke elérné az életfogytiglanit is.

A bíróság elnökeinek és elnökhelyetteseinek hivatali idejét jogtalanul lerövidítették a volt miniszterhelyettes szerint, helyükre Adam Bodnar igazságügyi miniszter szerinte a saját embereit ültette. Emiatt „politikailag megbízható” bírók dolgoznak. Ezzel szemben a PiS-kormány hatalomra kerülésekor az ügyeket sorsolás útján osztották szét.

A kormányfő személyét a bukott lengyel politikus szerint csak azért fogadja el a jelenlegi kormány, mert azt remélik, a májusi elnökválasztáson Rafal Trzaskowski varsói főpolgármester lesz a befutó, aki Romanowski szerint „Soros György hűséges neveltje”.

Az elnöki kegyelmi jogkört sem tartja tiszteletben a kormány meglátása szerint, ez abban mutatkozik meg, hogy Mariusz Kamiński és Maciej Wąsik úgy tartóztatták le, ráadásul éppen a köztársasági elnöki palotában, hogy nekik Andrzej Duda korábban kegyelmet adott.

A bíróság decemberben másodfokon kétévi letöltendő szabadságvesztésre ítélte a volt belügyminisztert, Kamińskit és helyettesét, Wąsikot az általuk 2007-ben, a PiS első kormányának időszakában a korrupcióellenes harc keretében elkövetett túlkapás miatt. Ezzel egy időben képviselői mandátumuktól és mentelmi joguktól is elestek. Kamiński letartóztatása után tavaly januárban éhségsztrájkba kezdett, Romanowski szerint „kimeríti a kínzás fogalmát, hogy ennek ellenére kényszerétkeztetést rendeltek el nála”.

Korábbi feladatairól, mint igazságügyi miniszter-helyettes a Mandinernek így fogalmazott:

Olyan dolgokért feleltem, mint a genderideológiával átitatott ügyek blokkolása, a nemzetközi térben, a családon belüli erőszak elleni fellépés, a prevenció és az áldozatok segítése, Lengyelországban az egyre inkább felerősödő keresztény- vagy nemzetellenes megmozdulások elleni fellépés.

Az igazságügyi alap pénzeinek elosztását is felügyelte, amely az ittas vezetők büntetéséből befolyó összegekből bűncselekmények áldozatait segíti. Romanowskit többek között ennek az igazságügyi alap pénzeinek hűtlen kezelésével gyanúsítják.

Szerinte a PiS-kormány tagjai ellen boszorkányüldözés folyik.

Tizenegy vádpontot hoztak fel ellenem, mindegyik abszurd – állítja.

Az egyik vád arról szól, hogy Romanowski befolyásolta a szervezeteknek kiírt pályázatok döntési mechanizmusát. Mikor a Mandiner újságírója rákérdez, hogy tett-e ilyet, így válaszol:

„De hisz ez volt a feladatom, hogy döntsek a forrásokról!”

Szerinte a törvény őt hatalmazza fel, hogy egy személyben döntsön a forrásokról, a bizottság csak javaslati joggal rendelkezik.

Azt állítja, nem tartóztatták le, de fogva tartották, aminek körülményei nemzetközi törvényekbe ütköztek. Amikor megtudta, hogy az alsóház szavazott a mentelmi jogáról, rögtön jelentkezett az ügyészségen, hogy kifejtse álláspontját, de nem fogadták. Ez egy pénteki napon történt.

Hétfőn pedig azután, hogy továbbra sem akartak velem találkozni, egyszer csak maszkos alakok rontottak be a lakásomba, levetkőztettek, és kamerák előtt bilincsbe verve vittek el.

Erről a napokban Budapesten a lengyel szélsőjobboldali televízió, a TV Republika filmet is forgatott, Romanowski főszereplésével. A politikus állításait cáfolják azok a korábbi információk, amelyek szerint Romanowski nem jelent meg az ügyészségi meghallgatásán, mert pont Magyarországra utazott, “tudományos tevékenység céljából”.

Most a Mandinernek azt állítja, hogy novemberben folyamodott politikai menedékjogért Magyarországon, miután elrendelték a letartóztatását. A menedéket decemberben meg is kapta.

Arról is kérdezték, lát-e hasonlóságot Donald Tusk és Magyar Péter között. Erre így válaszolt:

„Amióta megérkeztem Budapestre, és beszélgetek az emberekkel, egyesektől azt hallom, belefáradtak a másfél évtizede fennálló Orbán-rendszerbe. Az emberek általánosságban szívesen hisznek a könnyű ellenzéki ígéreteknek.”

Azt gondolja, ez történt a 2023-as lengyelországi választásokkor is, ami mögött is a Tusk-koalíció hazugságai álltak, megválasztásuk után nem teljesítették az ígéreteiket. A választási eredmény hátterében Romanowski Brüsszelt és Berlint látja. Ezt eredetileg szerinte Magyarországnak készítették elő, arra az esetre, ha 2022-ben veszít a Fidesz. Mivel nem ez történt, „Lengyelország lett a kísérleti terep arra, hogy miként lehet ezeket a módszereket bevezetni, alkalmazni egy olyan országban, mely alapvetően konzervatív értékeket vall, és fontosnak tartja a szuverenitását.”

Magyar Péter színre lépése arra utalhat, hogy nem adták fel az eredeti elképzeléseiket, és Magyarországon is tenni akarnak egy próbát.

A magyar–lengyel diplomáciai kapcsolatok romlása mögött „mesterségesen gerjesztett krízis van, amit Brüsszelből szítanak”.  Szerinte “a két nép barátsága erősebb annál, hogy kárt tudnának tenni benne a Lengyelországot irányító bohócok gyerekes és szánalmas lépései”. Korábban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pont ugyan ezekkel a szavakkal illette a lengyel kormányt.