Gyenis Ágnes
Gyenis Ágnes
Tetszett a cikk?

Versenybe száll a VI. kerületi önkormányzat a MÁV által várt magán ingatlanfejlesztőkkel a Nyugati pályaudvar mögötti terület közösségi és zöld fejlesztéséért, amelyre 2,6 milliárd forintot szán.

Mai ülésén egyhangúan – köztük két kormánypárti képviselő “igen” voksával – megszavazta a terézvárosi önkormányzat, hogy az utolsó pillanatban, január 31-én adják be az évek óta álmodott Podmaniczky Park tervét a MÁV által tavaly év végén kiírt pályaudvartenderre. Ez arról szólna, hogy az önkormányzat három év alatt, összesen 2,6 milliárd forintból 3,2 hektáros parkot épít a Nyugati pályaudvar mögötti, a Podmaniczky utcával párhuzamosan húzódó területen. A testületi ülésen a Fidesz politikusai részéről felmerült egy olyan javaslat is, hogy akár 8 milliárd forintot is elkölthetnének a projektre, de a többség leszavazta ezt, miután az önkormányzat saját erőből, hitel nélkül valósítaná meg az elképzeléseit.

Podmaniczky park: Terézváros harcba száll a Lázár-terv ellen

Terézváros változtatási tilalmat rendel el a tervezett Podmaniczky park területére, miután nem lát kellő garanciákat arra, hogy a Lázár-terv alapján a pályaudvarok felújítására becsalogatandó magántőke figyelembe veszi a kerület szempontjait.

Emlékezetes, hogy a MÁV tavaly év végi villámtendere politikai vihart kavart, Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom vezetője ingatlanpanamáról is beszélt. Más kérdés, hogy a témát azóta háttérbe szorította a 85 hektáros Mini-Dubaj körüli botrány. A MÁV-pályázat lényege az, hogy miután az államnak nincs pénze a pályaudvarok és környékük rendbetételére és fejlesztésére, e feladatot a magántőkére bíznák. Utóbbi ezúttal is meglehetős szabad kezet kapna: az állam minden egyes helyszínre projektcéget hozna létre, amelybe bevinné az érintett ingatlanokat, majd e vállalatba szállna be a pályázaton befutó magánfejlesztő tőkeemeléssel, akár 90 százalékos részesedést szerezve, 99 évre. Így még azzal együtt is a saját szája íze szerint fejleszthetné a szóban forgó ingatlanok „kereskedelmi hasznosításra” is alkalmas részét, hogy azok elvben mindvégig állami tulajdonban maradnának, s az adott cég csak a hasznosítási jogot kapná meg. 

Terézváros pont azt szeretné elkerülni, hogy a Podmaniczky utca menti, spontán növényzettel borított területet is betondzsungellé alakítsák a fejlesztők. Mivel a MÁV pályázatában szereplő fejlesztendő terület a park elgondolt 3,2 hektárjánál sokkal nagyobb (beletartoznak a vasúti célokra korábban beépített, de ma már nem használt részek is), elképzelhető, hogy más pályázók ott iroda- vagy lakásfejlesztésben gondolkoznak és az önkormányzattal párhuzamosan nyernek a tenderen. A szomszédban, a Westend Bevásárlóközpont mögötti területen például többfunkciós (irodaépület, lakópark, közösségi szolgáltatások) fejlesztést tervez a Gránit Pólus cégcsoport, amelynek így nagyon nem mindegy, mi történik a környéken.  

Vitézy: Mindössze tíz százalék maradna köztulajdonban azokból a cégekből, amiknek Lázár 99 évre játszaná ki a pályaudvarokat

„Úgy viselkednek, mint a betörő, akit rajtakapnak, ahogy viszi a tévét, és még nekiáll azon vitatkozni, hogy ez valójában csak egy nagy monitor, és nem is tévé.”

Az önkormányzat azzal érvel a saját elképzelése mellett, hogy miközben a Nyugati a főváros egyik legforgalmasabb csomópontja, az ő kerületük a legsűrűbben beépített, ahol a legkevesebb az egy főre jutó zöldterület. A klímaváltozás következményeivel is számolva, ilyen körülmények között drámaian rontaná a helyiek életminőségét, ha a betonos terület a zöld rovására növekedne.

Terézváros tervei szerint a Podmaniczky Parkban 70 százalék lenne a zöld és 30 százalék a burkolt felület, ez utóbbi sport-, kulturális és egyéb közösségi célokat szolgálna.

Csakhogy a terület erősen szennyezett, amelynek kármentesítésére az önkormányzat maximum 100 millió forintot tudna költeni. Hogy ez elegendő-e, az attól függ, mekkora részen kell teljes talajcserét végrehajtani. Ha mindenütt, az tízmilliárdos tétel, azaz állami részvétel nélkül nem megy. Az állam támogatásától függ a projekt sikere annyiban is, hogy visszavonja-e a terület Ferdinánd-híd felé eső részére 2021-ben hozott kiemelő kormányrendeletét. Ezt azért vette ki a kormány a helyi szabályozás alól, mert az artistaképzőt telepítette volna ide, ám erről a jelek szerint letett. Kiemelő kormányrendelet egyébként akkor is születhet, ha netán egy „csókos” ingatlanfejlesztő jut lehetőséghez az egész területen, ami ellehetetlenítené az önkormányzat törekvéseit, például azt, hogy változtatási tilalmat rendeljen el a leendő parkra.

Mint Soproni Tamás polgármester korábban jelezte, attól tart, hogy a MÁV-pályázattal az állam teljesen feladja a korábban képviselt fenntartói és fejlesztői elveit és céljait, s a nélkül támogatja a magánfejlesztőket, hogy a köz érdekében bármilyen biztosítékot követelne meg. Biztató mindenesetre, hogy Terézváros korábbi polgármesterjelöltje, Kovács Balázs Norbert, akit Lázár János építési és közlekedési miniszter a budapesti fejlesztésekért felelős kormánybiztossá nevezett ki, a mostani csütörtöki testületi ülésen a zöld koncepció mellett állt. Ám furcsamód, mintha nem lenne szakmai kooperáció az ugyanezen miniszter felügyelete alá tartozó MÁV és a kormánybiztos tevékenysége között.

(Nyitóképünk illusztráció)

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!