A szélsőbaloldali csoport vezetőjét Németországban is bíróság elé akarják állítani neonácik elleni támadások miatt.
Nem adják ki Magyarországnak Johann G.-t, aki a gyanú szerint részt vett a 2023 februárjában történt budapesti antifa-támadásokban – írja a Tagesschau. Erről a jénai Legfelsőbb Regionális Bíróság (OLG) döntött, a határozatot a türingiai államügyészség kérésének megfelelően hozták meg. Ezt azzal indokolták, hogy a férfi ellen Németországban is eljárás van folyamatban. Bűnszervezetben való részvétellel és testi sértéssel gyanúsítják.
A férfit, akit hazájában az egyik legismertebb szélsőbalosként tartanak számon, tavaly novemberben tartóztatták le Weimar közelében. Azzal vádolják, hogy Szászországban és Türingiában neonácikra támadt egy szélsőbalos csoport, az Antifa Ost egyik vezetőjeként. Az egyik társát, aki szintén a csoportot irányította már elítélték, öt év három hónap börtönbüntetést kapott nem jogerősen.
Johann G. a magyar hatóságok szerint részt vett a kitörés napi támadásokban, amikor szélsőjobboldalinak vélt embereket támadtak meg Budapesten. A férfi ellen nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki Magyarországon, ezért kérték a kiadatását.
A budapesti rendőrök összesen három embert – két német és egy olasz állampolgárt – azonnal elfogtak, további 14 elkövető ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
A múlt héten feladta magát további hét olyan fiatal Németországban, akiket azzal gyanúsítanak, hogy részt vettek a támadásokban, illetve a magyar rendőrség keresi őket. Az volt a feltételük, biztosítsák őket arról, hogy nem adják ki őket Magyarországnak. A gyanúsítottak védői a „jobboldali autoriter magyar rezsimre” és a magyarországi „embertelen börtönkörülményekre” hivatkozva követelik azt, hogy a hét „fiatal antifasisztát” ne adják ki. A Tagesschau szerint még nem született döntés, átadják-e őket Magyarországnak.
A politikát uraló arrogancia és a lebutított beszédmód erős apátiát okozott a társadalomban, de most ez változóban van – mondja Radnóti Sándor művészetfilozófus, aki szerint a kultúrát ízlésterrorral sem tudják megingatni. HVG-portré.
A Tisza Párt elnöke arra kérte a magyar rendőröket, hogy a szombati Pride-on a magyar embereket védjék meg.
Érthetetlennek tűnhet, hogy a szexuális kisebbségek negatív megkülönböztetése zajlik ma Magyarországon, miközben a magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
Az Európai Bizottság a szervezés egyes elemei miatt eljárást indíthat.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
