Tartalmi és eljárásjogi hibák miatt érvénytelen a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésének határozata, amely a 130 milliárd forintosra becsült akadémiai vagyon eladásáról döntött – ezt állítja Radnóti Sándor és Vörös Imre akadémikus, illetve az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF), akik bíróságon támadták meg a határozatot. A perről elsőként lapunk tudósított, most sajtótájékoztatón is kifejtették az érintettek az álláspontjukat.

A tavalyi rendkívüli közgyűlésen 182 igen szavazattal, 141 ellenében fogadták el a javaslatot, amely értelmében a korábban becsült érték mintegy 60 százalékáért, 80 milliárd forintért válik meg az MTA az ingatlanvagyonától. 

Az MTA vagyongazdálkodási szabályzata szerint azonban egymilliárd forint feletti értékű ingatlan értékesítése esetén három értékbecslést kell beszerezni. „A határozat úgy született, hogy – a szabályzatot megsértve – egyetlen értékbecslés beszerzésére sem került sor.” Ugyanerre az egyedi esetre vonatkozóan felmentette a határozat az elnököt ezen kötelezettség alól, ám ilyen felmentést nem lehet adni, így az nem érvényes – vélik az akadémikusok és az ADF. 2022-ben készült ugyan egy értékbecslés – amely az érintett ingatlanok értékét 130 milliárd forintban határozta meg –, ám szerintük az inflációra tekintettel ez az értékbecslés ma már csak hozzávetőleges tájékoztatásnak tekinthető.

A közgyűlés arról is határozott tavaly, hogy a HUN-REN nevet viselő – 2019-ben az MTA-ról leválasztott – kutatóhálózatról tervezett törvény hatálybalépését egy évvel halasszák el, és a törvényjavaslatot bocsássák társadalmi vitára. A pert indítók szerint azonban, mivel az Országgyűlés a MTA közgyűlésének ezt a határozatát nem vette figyelembe a törvényt megalkotásakor, így a vagyoneladási határozat önmagában nem hajtható végre.

Ezenkívül azt is sérelmezik, hogy a vagyon értékesítéséről szóló határozat az ingóságok elajándékozására vonatkozóan „nem tartalmaz nemhogy értékbecslést, de még leltárt sem, nem tudható, hogy mire vonatkozik, és mekkora értékű vagyon elajándékozására ad a határozat a MTA elnökének felhatalmazást”.

A határozat ráadásul úgy ad felhatalmazást szerintük az MTA vagyonának elidegenítésére, hogy ismeretlenek az adásvételi szerződés lényegi elemei, „valódi vételi ajánlat az MTA-hoz a magyar állam részéről nem érkezett. Nem tudható, hogy milyen fizetési határidővel és hogyan teljesít a kötelezett. Nem ismert, hogy van-e tulajdonjog-fenntartás a teljes vételár kifizetéséig, van-e részletfizetési kedvezmény, nem ismert továbbá a fizetés módja sem”.

Fenti indokokra hivatkozva a kérelmezők tehát kérték a bíróságot, hogy az MTA közgyűlésének 8/2024. (XII. 11.) határozatát semmisítse meg. Annak érdekében, hogy az érintett vagyont a per ideje alatt ne lehessen elidegeníteni, arra is kérték a bíróságot, hogy a határozat végrehajtását a per jogerős befejezéséig függessze fel.