Nem baj, hogy nem komoly, de ezúttal legalább tűnjön annak – gondolhatták a politikai lufifújás nagymesterei a Karmelitában, amikor megtervezték az Orbán Viktor által bedobott, Ukrajna EU-tagságáról szóló véleménynyilvánító szavazás nyomtatványát. A papírlapot pénteken mutatta be Hidvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára, jelezve, hogy  

Európában először a magyar emberek mondhatnak véleményt Ukrajna európai uniós csatlakozásáról.  

Ez ugyan igaz, de ettől még a szavazásnak nincs jelentősége, hiszen nincs semmilyen jogkövetkezménye, nem kötelezi semmire sem a magyar kormányt, sem az Európai Bizottságot vagy az Európai Parlamentet, sem pedig Ukrajnát. Azzal, hogy korábban maga Orbán Viktor és a kormányzat is technikailag a Fidesz régi politikai attrakcióihoz, a nemzeti konzultációkhoz hasonlította ezt, lényegében be is ismerték.

Hidvéghi Balázs államtitikár a szavazólappal

hvg.hu

Ugyanakkor a klasszikus nemzeti konzultációk már sok évvel ezelőtt kifulladtak, a megszokott, jól ismert levelezés – illetve újabban már online kitöltés – iránti érdeklődés megcsappant, és a részvételi adatokból az látszik, már jobbára csak a Fidesz magszavazóinak figyelmét tudja felkelteni. Viszont az EU-ban a korábbinál is egyértelműbben elszigetelődött  

Orbánnak politikailag jól jönne egy látványos, felmutatható hazai támogatottság a Brüsszellel vívott újabb csatájában, ami most éppen Ukrajna EU-tagságának elutasításában csúcsosodik ki. 

A Brüsszelben értékükön, vagyis belső használatra szánt politikai akcióként kezelt, ám itthon, a saját szavazóbázis előtt Orbán Viktor és a Fidesz politikájának érdemi támogatottságának jeleként előadott nemzeti konzultációk azonban az utóbbi években egyre kevésbé voltak alkalmasak már utóbbira is. Hiszen meghosszabbított válaszadási határidő mellett is alig 1,3-1,5 milliós részvételt tudtak felmutatni. 

Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök

Profimedia / Fernando Gens

Ennél most Orbánnak többre van szüksége – főleg, hogy ez az akció is része a már megkezdett, bő egy évre tervezett fideszes választási kampánynak. A korábbinál nagyobb részvételi hajlandóság, a vélhetően 1,5 milliónál jóval több, célként kitűzött támogató válasz érdekében a kormányzat – hiszen szokás szerint nem párt, hanem kormányzati akció ez, közpénzből – trükköket is bevet: 

• nem nemzeti konzultációnak hívják, hanem véleménynyilvánító szavazásnak, 
• az eddigi konzultációs kérdőívekkel szemben a mostanin csak egy kérdés szerepel, 
• a kérdés – Orbán szerint is – „faék egyszerűségű”, ahogy a válasz is: igen vagy nem, 
• a kitöltendő lap formájában, stílusában a népszavazások nyomtatványait másolja, 
• a lapra is hatalmas betűkkel a szavazási űrlapokon használt „SZAVAZÓLAP”-ot írták, 
• az igen és nem válaszok, fölöttük karikákkal, szintén egy igazi szavazólapra hasonlít, 
• ráírták az „érvényesen szavazni csak egy válasszal (igen vagy nem) lehet” feliratot is. 

Mindezek a formai megoldások, stíluskellékek, valamint az, hogy következetesen szavazásként emlegetik az akciót – még ha hozzá is teszik, hogy véleménynyilvánító –, arra erősítenek rá, hogy ez egy téttel bíró aktus, amelyen részt venni fontos, már-már állampolgári kötelesség. Ez a tájékozatlanabbakat is véleménynyilvánításra sarkallhatja, ami trükkös módon segítheti a magasabb részvételi arányt. 

A szavazólap

hvg.hu

Pedig amúgy nemcsak a forma, a feltett kérdés – Támogatja-e ön, hogy Ukrajna az Európai Unió tagja legyen? – is becsapós. Rácz András kül- és biztonságpolitikai elemző szerint az Ukrajna EU-tagságáról feltett eldöntendő kérdés annyiban hasonlít a korábbi nemzeti konzultációk kérdéseihez, hogy ez is manipulatív, nem lehet rá igennel vagy nemmel kielégítően válaszolni. Ráadásul szerinte 

Orbán a véleményszavazással csak el akarja terelni a figyelmet arról, hogy megvétózta az EU katonai segélyét Ukrajnának. 

Egyébként nem véletlen, hogy Orbán és a Fidesz a szavazólap formai hasonlóságai ellenére nem használják a „népszavazás” szót, helyette „véleménynyilvánító szavazásról” beszélnek. Az sem véletlen, hogy véleménynyilvánító szavazásról eddig nem nagyon hallottunk. Azért, mert ilyen nincs. Hivatalos népszavazásként viszont ilyen típusú voksolás van,  

számos ország jogrendje ismeri és alkalmazza a véleménynyilvánító népszavazást, mint olyan referendumtípust, amely nem bír kötelező erővel a törvényhozásra vagy a kormányra nézve, vagyis az eredményét nem kötelező figyelembe venni a döntésnél.  

Magyarországon viszont ilyen jogi kategória sincs. Ugyan korábban létezett nálunk is, a régi Alkotmány ismerte ezt a referendumtípust, de a Fidesz 2012-ben kitörölt az új Alaptörvényből. Ugyanekkor vezették be az érvényességi küszöböt, és duplájára, 50 százalékra emelték a részvételi küszöböt is a népszavazásnál. A korábban szintén volt népi kezdeményezés lehetőségét ugyancsak a Fidesz-kétharmad törölte el. 

Ennél a szavazásnál tehát – szemben egy igazi referendummal – nincs sem érvényességi, sem eredményességi küszöb, nincs kötelező minimum a döntéshez. Nem is lehet, hiszen kötelező érvényű népszavazást legfeljebb minden ország a saját EU-tagságáról tarthat, máséról nem. Új ország felvételét ugyan a többi tagállamnak is ratifikálnia kell, de ehhez a parlamenti döntéshez nem kell semmilyen (nép)szavazás. 

Érdekesség, hogy Gulyás Gergely miniszter megígérte, ez a szavazás nem lesz olyan drága, mint a nemzeti konzultációk, mondván: kevesebb, csak egy kérdés van. Ám a korábbi évek egyenként 10 milliárdos „rendezési költségei” között a kérdéssor papírköltsége pár százalék csupán. Feleakkora papírral néhány tízmilliót lehetne spórolni, a legtöbbet amúgy is az akció kampányhirdetései tették ki mindig.  

Akár 10, akár 1 milliárdba kerül majd az akció, ez kidobott (köz)pénz. 

Főleg úgy, hogy az alapkérdést nézve az egész felesleges is. Ugyanis az Orbánék által éppen megkérdezni kívánt emberek véleménye ismert: bár a magyarok Ukrajnát látják áldozatnak, Oroszországot pedig agresszornak, a közvélemény-kutatások alapján a többségi vélemény az, hogy a háború sújtotta ország rövid távon nem alkalmas arra, hogy EU-tag legyen. Ezt erősítette meg a Medián friss kutatása is: