A hídlezárásoknak van tanulsága, viszont szerinte a nem tüntető többség védelmét egyértelműen kellene garantálnia a törvénynek – mondta a miniszterelnök, majd arról kezdett beszélni, hogy Brüsszel háborúra készül.
Kissé megnehezítette neki a Momentum a főbejárat blokádjával, de Orbán Viktor végül bejutott péntek reggel a közmédiába. A miniszterelnök szokásos rádiós beszédét a keddi hídlezárások, valamint a Momentum ma reggeli tüntetésének értékelésével kezdte. Azt mondta, van egy provokációs verseny az ellenzéki pártok között. A kormány sok dolgot csinál, szerinte az ellenzék ilyenkor vagy konstruktív, vagy legyint az egészre, és a provokációk felé fordul. Most úgy látja, az utóbbival állnak szemben.
Azt mondta, nyilvánvaló, hogy nem úgy van, ahogy ők mondják, de ezt ők is tudják. Szerinte azt mondják, Magyarországon vége a demokráciának, nem lehet gyülekezni – de lehet, ezt mutatják a tüntetések is. Az ellenzék átrendeződött, egyes pártok láthatósági problémákkal küzdenek, egymással versengenek kormányellenességben, provokációban – egy év múlva választások lesznek. Azonban szerinte kicsit tekintettel is lehetnének másokra, a liberálisok mindig felsírnak a Pride miatt – mondta. Hidakat lezárni törvény szerint sem lehetséges szerinte, a vélemény kinyilvánításának szabadsága szerinte a többiek életének szükségtelen korlátozása nem normális dolog.
“A nem tüntető többségnek joga van ahhoz, hogy normálisan élhesse az életét”
– jelentette ki. Gondolkodnak azon, hogy jogalkotóként mi dolguk ezzel. A többségnek észnél kell lenni, nem szabad túl erősen reagálni. A hídlezárásoknak van tanulsága viszont szerinte, a nem tüntető többség védelmét egyértelműen kellene garantálnia a törvénynek – tette hozzá.
A miniszterelnök azt is mondta, hogy a politika nem arról szól, hogy mindig a pénzt helyezzük az első helyre. Szempont, hogy az ország legyen belakva, Magyarországnak komoly erőforrása a falu. “A magyar falu az egy ökoszociális egység” – magyarázta. Az ő gyermekkorában minden adott volt a jó falusi léthez, a rendszerváltozás után viszont hanyatlásnak indultak a falvak.
Szerinte a falu nem a múlthoz tartozik, hanem a jövőhöz. Valakinek bejön a zsúfolt, városi életforma, a zsibongó élet, a fiatalokat ez vonzza. A családnak viszont szerinte a nyugodt, biztonságos közeg vonzó. A családos emberek tekintélyes része inkább él falun, mint nagyvárosban. A falusi emberek szempontjait is érvényesíteni kell, építeni, nem leépíteni kell.
Orbán azt mondta, ha igazuk van, és a jövőt jól mérik fel, akkor a városi problémák miatt sokan fognak kiköltözni. Ezzel Budapest is szenved – jelentette ki a kiköltözésre, kertvárosiasodásra célozva. A nem mezőgazdaságra építő falusi kultúra is találhat magának jövőt, különösen, ha a kormány ebben segít, és nem a világvégével azonosítja a falut – tette hozzá. Szerinte ehhez bolt, kocsma, bölcsőde, autópálya, internet kell – vagyis a civilizált élet feltételei. Szerinte nem reménytelen, amiről beszél: mióta a Magyar Falu programot elindították, 1200 olyan település van, ahol megállt a népességfogyás.
A Magyar Falu program most bővül – bár maga a program már öt éve fut, azt erősítették most meg. Orbán dicsérte Gyopáros Alpárt, majd a kisboltokról beszélt. Ha nincs bolt, akkor nehéz egy faluban élni. Volt egy nagy vita a kormányon belül, hogy hol van a falu lelke, a kocsmában, vagy a boltban, végül döntetlent hirdettek, mindkettőt támogatják. Minden faluban lesz ATM – Orbán viszont azt ígéri, hogy erősítik a falut, nem akarják feladni ezt az életformát.
Orbá beszélt a fiatal anyák szja-mentességéről is. Azt mondta, a konkrét intézkedéseken túl lezárult egy történelmi dimenziókon túli vita, hogy ki mit tekint a családok alapegységének: az egyént, vagy a családot. A kormány az utóbbit – ennek pedig meg kell jelennie a szabályozásban is. A liberálisok választják az egyént, ott a család nem jelenik meg fontos szempontként, ott magánügy, hogy ki hogyan él. Utóbbi igazságát elismerte, de azt mondta, nem mindegy, születnek-e gyermekek.
A nemzet alapelemének azonban a családot tartja, így építik az adórendszert is, kimondják, hogy az a nagy cél, hogy a gyermekeket nevelők ne éljenek rosszabbul, mint azok, akik nem vállalnak gyermeket. A miniszterelnök ismét elmondta: családközpontúvá akarják tenni a magyar rendszert. Orbán azt mondta, abban reménykedik, hogy a nyugati világ majd követi a példát, rájönnek arra, hogy ha nem támogatják a családot, akkor elveszítik a jövőt.
Szóba került az árrésstop is, Orbán azt mondta, 874 termék ára csökkent az intézkedés hatóságra, a csökkenés átlaga eléri a 17 százalékot. Ez nagy dolog – jelentette ki Orbán, arra ugyanis szerinte még nem volt példa, hogy csökkenjenek az árak. Elárulta, hogy izgult is, hogy sikerül-e. Azt mondta, első dolga minden új intézkedésnél, hogy nézzenek a múltba, vizsgálják meg, korábban hogy működött egy adott intézkedés. Az árrésstop esetén viszont nem volt ilyen dosszié, így ezt politikai és intellektuális kockázatnak minősült szerinte, 16-szor gondoltak át mindent.
Két hét után azt kell mondanom, a dolog működik, repül
– tette hozzá. Szerinte lesz törekvés a kereskedők részéről a trükközésre, hiszen ők úgy gondolkodnak, hogy a kormány ne mondja meg, mekkorát keresnek a termékeken. Ezért folyamatosak az ellenőrzések, vannak még lépések a tarsolyukban, ha beindul a trükközés, folyamatos küzdelemben vannak – emelte ki a miniszterelnök. Egyeztet a megbízott kormánybiztossal, Zsigó Róberttel. Mondott konkrét számokat is. Szerinte bizonyos termékek, tejek, joghurtok, zsiradékok árai 50 százalékkal csökkentek.
Az intézkedés május végéig él, akkor lesz vita arról, hogy folytassák-e, vagy sem.
72 órára elegendő vészhelyzeti tartalék felhalmozását javasolja az Európai Bizottság. Orbán erre azt mondta, hogy a magyar háztartásokban ennyi élelmiszer szokott lenni, majd nevetett a nyugatiakon, ahol problémát okoz az ilyen mennyiségű élelmiszer tartása.
Brüsszel háborúra készül, ezt komolyan kell venni
– mondta. Szerinte ha az ember a kérés mögé néz, akkor megretten, ő ugyanis nem látja, hogy Európát háború fenyegetné. Több ezer kilométerre van a háború, spekuláció az érkezéséről van, de realitása nincs. Hogy NATO-tagállamot valaki megtámadjon, olyan nem lehet. Ha valaki mégis háborúra készül, akkor ő akar támadni – fejtette meg a világot két mondatban Orbán. Szerinte az EU-ban vannak olyan országok, amik még inkább befelé akarnak menni az orosz–ukrán háborúba. Ennek a politikai előkészítése folyik most. Ismét elmondta:
ha Európa háborúba is megy, mi biztosan nem fogunk.
Szerinte a brüsszeli bürokrácia háborút akar, az amerikai elnök viszont nem. Korábban az amerikaiak is a háborúért dolgoztak – jelentette ki, szerinte mindenki a háború oldalán volt. Orbán azt mondta, nem volna semmi más dolguk, mint az amerikai törekvéseket támogatni, nem az amerikaiakat támadni. Kiemelte: ő az európai politikával nem ért egyet, és nincs egyedül. Ebbe a pakliba sorolja a szlovákokat és az olaszokat is. Európának nem a háború, hanem a béke felé kellene mennie, ezt pedig többen érzik is. Egyetlen dolgunk lenne: hogy támogassuk az amerikaiakat – tette hozzá.
Szerinte Európa kapott egy esélyt a minszki megállapodással. Ekkor döntött úgy Európa, hogy a gazdasági hátteret Németország és Franciaország garantálja – ezt Orbán szerint nem tudták betartatni, kiderült, hogy Európa ehhez nem elég erős. Erre azonban nem a háború a válasz, hanem az, hogy olyat keresünk, aki erősebb, és be tudja tartani. Ilyen lehetne az Egyesült Államok.
Ha békét akarsz, támogasd az amerikaiakat
– jelentette ki.
Ismét megjelent a száj- és körömfájás, most Levél nevű községben, Győr-Moson-Sopron megyében. Orbán azt mondta, a fertőzés a szomszédos országból jött. Orbán azt mondta, még csak helyben vannak súlyos következmények, de országosan is lehetnek. A továbbterjedést kell most megakadályozni.
Mennyivel növekszik egy férfi értéke, ha tizenöt centivel magasabb? Mennyi esélye van párt találnia egy társkeresőn egy kedves, átlagosan kinéző, átlagosan jól kereső nőnek, ha nincs semmi speciális tulajdonsága? Mi a társkeresés beépített kockázata? Egy harminckilenc éves nő még harmincasnak számít? Kritika a Többesélyes szerelem című filmről.
