Magyarországi nemzetközi jogászok állásfoglalást adtak ki a közelmúlt nemzetközi és hazai eseményeire reagálva – írja a Telex. A jogászok közleményükben kiállnak a Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court, ICC) mellett, az állampolgárság felfüggesztése ellen, valamint Ukrajna önvédelmi jogai közé sorolják, hogy külső segítséget kérjen és kapjon.
Az állásfoglalást 33 nemzetközi jogász írta alá, köztük van – amint a Válasz Online kiszúrta – a köztársasági elnök lánya, Sulyok Katalin is, a férjével, Kajtár Gáborral együtt. Az aláírók listáján olvasható még Sulyok Gábor neve is, de ő vélhetően nem rokona az államfőnek – jegyezte meg a Válasz Online.
Az ICC melletti nyilatkozat előzménye, hogy az Orbán-kormány nemrég bejelentette: Magyarország kilép a szervezetből. A lépést Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azzal indokolta, hogy a szervezet egy tiszteletre méltó kezdeményezés volt,
ám az Orbán-kormány szerint az utóbbi időben politikai testületté vált.
Erre példaként a Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő elleni vádemelést említették.
A kormány a kilépés indoklásánál azt is megemlítette, hogy Magyarország eddig is sajátos helyzetben volt, mert szemben más ICC-tagállamokkal, az Országgyűlés soha nem hirdette ki a bíróság statútumát, így nem a belső jog része. A bejelentés időzítése nem volt véletlen, Benjamin Netanjahu budapesti látogatásához kötötték.
A nemzetközi jogászok által aláírt nyilatkozat nemcsak az ICC-ről szól, hanem bírálja azt a kormányzati tervet is, amelyet nemrég nyújtottak be törvényjavaslat formájában, és amely lehetővé tenné, hogy „az állam – végső eszközként – határozott időre felfüggessze azon személyek magyar állampolgárságát, akik más állam állampolgárságával is rendelkeznek, és magyar állampolgárságuk fennállása Magyarország közrendjére, köz- vagy nemzetbiztonságára veszélyt jelent”.
Az aláíró nemzetközi jogászok szerint „az állampolgárság felfüggesztése eddig példátlan konstrukció a nemzetközi jogban, amely könnyen visszaélésekre adhat lehetőséget. Egy állam saját polgárainak kiutasítása hazájukból adott esetben egyfajta száműzetésnek és embertelen bánásmódnak minősülhet, és ellentétes lehet az érintett államot kötelező emberi jogi egyezményekkel”.
