A fővárosi költségvetésről hozott kúriai döntés és az azt követő jogvédelem igénylése volt a Fővárosi Közgyűlés első témája szerdán. Ahogyan arról beszámoltunk, Karácsony Gergely hétfőn jelentette be, hogy azonnali jogvédelmet kérnek, miután a Kúria kimondta, Budapestnek a Nemzetgazdasági Minisztérium által kirótt szolidaritási hozzájárulás teljes összegét fel kell tüntetnie a költségvetés kiadási oldalán.

„Az a helyzet, hogy rengeteg per van mögöttünk, és az összes érdemi pert megnyertük, 2023-ban a bíróság kimondta, hogy a fővárost érintő megszorítások konfiskáló jellegűek” – mondta a főpolgármester a közgyűlésben. Mint mondta, az állam hosszú évek óta nagyobb összeget von el Budapesttől, mint amennyit a közfeladatok ellátására biztosít az önkormányzatnak, ezáltal a főváros nettó befizető.

Karácsony szerint összesen 57 milliárdot kéne befizetniük saját forrásból, „ezt nem tudjuk és nem akarjuk befizetni, mert nem tudjuk honnan”. A kormánynak azt üzente, ha követelik ezt a pénzt, mondják meg, hogy honnan, melyik közfeladatoktól vonják el a forrásokat ehhez.

„Az nem közfeladat, hogy mi finanszírozzuk a költségvetési lyukakat, amiket a kormány rossz gazdaságpolitikája okozott” – mondta Karácsony.

Barabás Richárd, a Párbeszéd képviselője arról beszélt, a kormány intézkedéseivel mostanra világossá tette, kiket tekint ellenségnek: Budapestet, a civileket és a sajtót, valamint az LMBTQ-közösséget. Szerinte háromszor lopják el a budapestiek pénzét, a főváros kivéreztetésével, a már felajánlott adó-egyszázalékok elvételének fenyegetésével és azzal is, hogy a korábban felajánlott egyháznak szánt adó-egyszázalék addig jár az egyházaknak, amíg azt valaki át nem állítja. Hozzátette, utóbbi különösen abszurd azok után, hogy az „átláthatósági” törvény jelen állása szerint az idei felajánlások nem is biztos, hogy azokhoz a szervezetekhez érkeznek meg, ahova azt az adózók szánták.

Szentkirályi Alexandra szokás szerint arról beszélt, hogy a Karácsony–Tisza-koalíció kevesebb mint egy év alatt csődbe vitte a fővárost, szerinte ennek nem a kormány az oka, sőt, a kormány szokta kimenteni a nehéz anyagi helyzetből Budapestet. Hozzátette, jelenlegi formájában a költségvetés a Kúria szerint sem törvényes, majd hosszan sorolta a fejlesztéseket, amelyek állami finanszírozásból valósultak meg Budapesten, például a Városliget megújítását és a folyamatban lévő diákváros-projektet. „Az összes többi önkormányzat be tudja fizetni a szolidaritási hozzájárulást, és közben tud stabilan gazdálkodni” – mondta a Fidesz frakcióvezetője. Szerinte történelmi felelőtlenség volt akkora összeget elkölteni Rákosrendező megvásárlására, amennyi most hiányzik a költségvetésből – igaz, korábban Karácsony arról beszélt, az ingatlanvásárlásra költött pénzt ha akarták se tudták volna elvonni az elővásárlási joggal rendelkező BKM-től.

Reakciójában Karácsony ismét elmondta, hogy Tarlós István vezetése alatt a fővárosnak szánt állami források és a főváros kiadásainak mérlege plusz 20 milliárd forint volt, ez jelenleg mínusz 57 milliárd, ez okozza a csődközeli állapotot. Felszólította Szentkirályit, mondják meg, honnan vonják el a forrásokat, de kitért arra is, a legnagyobb állami beruházás, ami megvalósult a fővárosban az volt, amikor 600 milliárd forint értékben irodaházakat vettek Tiborcz Istvántól.

„Abban a politikai viták ellenére is egyetértünk, hogy ennek a közgyűlésnek Budapest érdekeit kell szolgálnia” – szólt hozzá Vitézy Dávid is a vitához, majd odaszúrt Szentkirályinak azzal, hogy Lázár János személyesen írta többek között a Városmajor fejlesztéséről szóló tervre, hogy „soha!”.

Az ülés kezdete előtt kisebb dulakodás alakult ki az ülésterem előtt, a Tisza Párt képviselői aktivistáik által alkotott élőlánc előtt vonultak be, amit Bede Zsolt fideszes provokátor próbált megzavarni telefonnal a kezében.

Élőlánc a városházán

Cabrera Martin

Bede Zsolt

Cabrera Martin