Két intézményben hamarosan tb-támogatással is elérhető lesz az úgynevezett Rekonstruktív Reproduktív Medicina (RRM) – derült ki a Magyar Közlönyből. Ennek oka, hogy a kormány szerint a hazai meddőségkezelésben szükség van „olyan eljárások, illetve módszerek alkalmazására is, amelyek a jelenleg az Egészségbiztosítási Alap terhére igénybe vehető eljárásoknál kevésbé megterhelők, és valós alternatívát jelentenek a mesterséges beavatkozásokhoz képest”.

Az említett két intézmény a Semmelweis Egyetem Rekonstruktív Reproduktív Medicina Centruma, ahol az orvosok képzését a Katolikus Szeretetszolgálat támogatta, a másik pedig a Budai Irgalmasrendi Kórház Keresztény Családi Centruma. Ezek ugyan már régebb óta léteznek, és több száz páron segítettek, eddig azonban itt a szükséges gyógyszereket, a hagyományos lombikcentrumokkal ellentétben, nem tudják tb-támogatással felírni. Utóbbiakban mind a nőknek, mind a férfiaknak ingyenesek a kezeléshez szükséges gyógyszerek.

Az RRM azoknak a meddőséggel küzdő pároknak próbál segíteni, akik a várandósságot asszisztált reprodukciós eljárások nélkül szeretnék elérni. Ahogy a Keresztény Családi Centrum elnevezéséből kiderül, ez vallási okokból is történhet, a lombikot nem engedélyezi a katolikus egyház. Veres András püspök egy 2020-as interjúban például úgy fogalmazott, hogy „a lombikprogramot teljesen ki kéne iktatni a gyakorlatból”, mert nagyon súlyos bűnöket követ el vele az emberiség. Ezzel arra utalt, hogy a lombikprogramban gyakran több embrió jön létre, mint amennyit beültetnek az anyaméhbe, a fel nem használtakat pedig egy idő után megsemmisítik. (Az állami lombikprogramban lehetőség van az így megmaradt embriók adományozására is – a szerk.)

A centrumokban cikluskövetéssel, képalkotással és más vizsgálatokkal próbálják felállítani a diagnózist, így kezelve a meddőséget kiváltó okokat, hogy a terhesség spontán létrejöhessen.

A kormány a fenti célra az idei költségvetésből 195 millió forintot szán, 2026-tól viszont már évente félmilliárdnak kell rendelkezésre állnia. A határozat emellett arra is felhívja a belügyminisztert, vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy a tapasztalatok alapján lehetővé lehet-e tenni a Rekonstruktív Reproduktív Medicina keretében nyújtott ellátásokat az állami asszisztált reprodukciós centrumokban.

Latorcai Csaba, a KDNP ügyvezető alelnöke éppen tavaly, a Keresztény Családi Centrumban ígérte meg, közbenjár a kormánynál, hogy a Keresztény Családi Centrum működése tb-alapú legyen. (Végül nemcsak az ebben a centrumban, hanem a Semmelweis Egyetem Rekonstruktív Reproduktív Medicina Centrumában felírt gyógyszerek is bekerültek a tb-támogatotti körbe.)

Információnk szerint azonban több fontos etikai kérdés, melyet a meddőségi szakma szeretne itthon is bevezetni, az elmúlt években éppen a KDNP ellenállásán vérzett el.

Ezek közé tartozik a költségtérítéses petesejt-donáció lehetősége is, melynek hiánya miatt sok magyar pár inkább a külföldi klinikák szolgáltatásait veszi igénybe.

Magyarországon ugyanis hiába létezik petesejt-donáció, az csak altruista módon történhet, vagyis tilos érte pénzt elfogadni. Mivel ez egy komoly hormonkezeléssel járó, esetekben fájdalmas vagy altatásban végzett beavatkozás, sejteni lehet, hogy önként és ingyen hányan vállalkoznak rá.

Levegőben lóg a szociális alapú petesejtfagyasztás és a preimplantációs genetikai vizsgálatok kérdése is. Az előbbi azt takarja, hogy a nők különösebb egészségügyi probléma nélkül, szociális okokra hivatkozva fagyaszthatják le a petesejtjeiket, ha úgy látják, hogy csak később tudnak majd gyereket vállalni. Ez Magyarországon jelenleg nem engedélyezett, míg a férfiak minden gond nélkül fagyaszthatják le saját ivarsejtjeiket. Ez azonban nem egyezik a kormány jelenlegi családpolitikájával, mely nem titkoltan azt szeretné elérni, hogy a nők 30 év alatt vállalják első gyermeküket.

A preimplantációs genetikai vizsgálat azt jelenti, hogy az embriókat beültetés előtt megvizsgálják, nincs-e valamilyen olyan genetikai rendellenességük, ami miatt nem marad meg a terhesség, vagy vetéléssel végződik. A Humánreprodukciós Igazgatóság eredeti javaslata szerint ezt bizonyos esetekben (például sokszori vetélés, öröklődő betegségek) engedélyezni kellene, így nem tennék ki a leendő szülőket az ismétlődő traumának, és megelőzhetők lennének az esetleges genetikai betegségek is.

Erről ebben a cikkünkben írtunk bővebben:

hvg360 – A petesejt-donációról már egyeztetnek, de más etikai kérdések még a levegőben lógnak a meddőségi ágazatban