Nagy Gábor Bálint büntetőbíró volt, onnan került a Legfőbb Ügyészségre, ahol kabinetfőnök és főosztályvezető lett, szerdán pedig őt választották Polt Péter utódjának.
Kilenc évre legfőbb ügyésznek választották Nagy Gábor Bálintot, a képviselők titkos voksoláson 134 igen és 13 nem szavazattal döntöttek mellette.
Az ellenzék jelentős része távol maradt a szavazástól.
A korábbi legfőbb ügyész, Polt Péter 2000 és 2006, valamint 2010 és 2025 között töltötte be a posztot. A parlament májusban alkotmánybíróvá, szerdán pedig az Alkotmánybíróság elnökévé választotta, ezért lemondott hivataláról.
Az új legfőbb ügyészt Sulyok Tamás köztársasági elnök javaslatára választották meg a képviselők. Az államfő korábbi közleményében azt írta, Nagy Gábor Bálint „széles körű büntető jogalkalmazási tapasztalattal és az igazságszolgáltatás működésének többszempontú ismeretével rendelkezik”.
Kinevezése előtt Nagy Gábor Bálint büntetőbíró volt, onnan került a Legfőbb Ügyészségre, ahol kabinetfőnökségig és főosztály-vezetőségig jutott.
Sokan onnan ismerhetik, hogy ő volt az ügyész Renner Erika, a lúgos orvos áldozatának perében a Kúrián. Az elhíresült 2017-es ítéletben a Kúria végül hatályon kívül helyezte a Bene Krisztián ellen korábban másodfokon meghozott ítéletet, és új eljárást rendelt el. Az ügyet azzal az indokkal dobták vissza az ítélőtáblára, hogy nem lett kellőképpen bizonyítva a vádlott bűnössége. (Benét végül 2018-ban jogerősen 11 évre ítélte a bíróság, valamint örökre eltiltották orvosi hivatása gyakorlásától.)
Nagy Gábor Bálint tavaly az MCC büntetőjogi podcastjában is felbukkant, ahol a kábítószer-kereskedelem és a drogfogyasztás nemzetközi jogi vonatkozásairól beszélt.
A Demokratikus Koalíció és az MSZP már korábban közölte, hogy nem vesznek részt a szavazásokon.
„A Demokratikus Koalíció egyszer és mindenkorra világossá teszi: nem fogunk részt venni fideszes pártkatonákról döntő parlamenti szavazásokon, legyen szó az Alkotmánybíróságról vagy más testületekről, ahol csakis Orbán Viktor jelöltjei lehetnek megválasztva” – állítja a párt, és hozzáteszik, nem asszisztálnak az „áldemokratikus színjátékhoz”.
Az MSZP azt közölte: „Nem veszünk részt, mert ezek a döntések nem a függetlenségről, nem a szakmaiságról, hanem kizárólag a Fidesz hatalmi érdekeiről szólnak. A Fidesz újabb pártkatonákat ültetne be olyan kulcspozíciókba, amelyek évtizedekre befolyásolhatják Magyarország sorsát – akkor is, ha egyszer elveszítik a választásokat”.
Hadházy Ákos a kitiltása miatt csak a Parlament ruhatárában szavazhatott.
Egy magyar bombaszakértő segítette az 1920-as években a japán elnyomás ellen harcoló koreai szabadságharcosokat – derül ki Csoma Mózes, a Károli Gáspár Református Egyetem bölcsészkarának dékánja, volt dél-koreai magyar nagykövet tanulmányából.
Olaszországi nyaralása idején történt végzetes baleset az osztrák extrémsportolóval.
Többek között Dés László, Presser Gábor, Spiró György is felszólalt a terroristákat éltető északír raptrió koncertje ellen.
