Csökkenthetőek-e a részmunkaidőre foglalkoztatottak bizonyos juttatásai, milyen összegben kell biztosítani részükre az utazási költségtérítést, illetve az étkezési hozzájárulást?

Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni munkavállalói juttatás tekintetében az időarányosság elve akkor alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével összefügg. Ezt a szabályt kell alkalmazni az utazási költségtérítésre és az étkezési hozzájárulásra vonatkozó kérdés megválaszolásakor is, vizsgálva, hogy a jogosultság mértéke a munkaidő tartamával összefügg-e.
A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítést a 78/1993. (V. 12.) kormányrendelet szabályozza. A munkáltató a közigazgatási határon kívülről történő napi munkába járás és a hétvégi hazautazás költségeinek általában 80-86 százalékát köteles megtéríteni. Vegyünk egy példát! A munkavállaló négyórás részmunkaidőben kerül alkalmazásra, munkaidő-beosztása szerint minden olyan napon dolgozik, amikor a teljes munkaidősöket is alkalmazzák. Ha a részmunkaidős alkalmazott egyébként az utazási költségtérítésre jogosult (közigazgatási határt átlépve, például Vácról jár Budapestre dolgozni), a munkáltató ugyanolyan mértékben köteles részére a vasúti vagy a távolsági autóbusz közlekedés díjának megtérítésére, mint ahogyan a teljes munkaidősök utazási költségeit fizeti. Ebben az esetben a költségtérítés (a munkaviszony alapján nyújtott munkavállalói juttatás) nem függ össze a munkaidő mértékével, a jogosultságot közigazgatási határ átlépésével történő munkába járás alapozza meg.
Az időarányosság elve ez esetben nem lehet megkülönböztető szempont a jogosultság megítélésénél! A munkáltató természetesen csak a munkanapokra köteles az utazással kapcsolatos költségek jogszabályban meghatározott hányadának a megtérítésére, így amennyiben a részmunkaidős munkavállaló kevesebb munkanapon dolgozik (pl. egy héten két napon nyolc órát), részére csak a ténylegesen munkában töltött napokra köteles a munkáltató költségtérítést fizetni. Ennek összege így szükségszerűen alacsonyabb lesz a teljes munkaidőben alkalmazottakénál, mindez természetesen nem jelenti az időarányosság elvének sérelmét.
Az étkezési hozzájárulás esetén viszont az időarányosság elve alkalmazandó. A személyi jövedelemadóról szóló törvény a természetbeni juttatások között adómentesnek minősíti a munkáltató által természetben nyújtott étkezés értékéből legfeljebb havi négyezer forint kedvezményt. A törvény alkalmazásakor természetben nyújtott étkezés alatt a munkahelyen vagy a törvényes munkaközi étkezési szünet idejében a munkahely elérhető körzetében meleg étkezést nyújtó szolgáltatónál a munkavégzés napján elfogyasztott ételt kell érteni. Az Mt. az étkezésre szolgáló munkaközi szünetet csak akkor biztosítja, ha a napi munkaidő a hat órát meghaladja. Amennyiben a részmunkaidős alkalmazottnak ez a szünet nem jár – mert munkanaponként csak négy órát dolgozik –, részére az időarányosság elvének megfelelő alkalmazásával étkezési hozzájárulást nem köteles biztosítani a munkáltató.
Beszorult egy férfi az étterem zsíros szellőzőjébe: csak két nap múlva találtak rá

Beszorult egy férfi az étterem zsíros szellőzőjébe: csak két nap múlva találtak rá

Csak egy kis rizst ettek az indiai templomban, majd tizenegyen meghaltak

Csak egy kis rizst ettek az indiai templomban, majd tizenegyen meghaltak

Macron szerint nem lehet újratárgyalni a brit kilépési megállapodást

Macron szerint nem lehet újratárgyalni a brit kilépési megállapodást

30-45 méteres mélységben váratlan csodákat rejt a Nagy-korallzátony

30-45 méteres mélységben váratlan csodákat rejt a Nagy-korallzátony

Füstgránátot dobáltak a rendőrök közé a Kossuth téren, könnygázzal válaszoltak - ÉLŐ

Füstgránátot dobáltak a rendőrök közé a Kossuth téren, könnygázzal válaszoltak - ÉLŐ

Megszűnhet egy legendás márka: felszámolják a Traubi gyártóját

Megszűnhet egy legendás márka: felszámolják a Traubi gyártóját