Ha hosszú távon sikeres kívánsz maradni, akkor néhány dolgot érdemes jó előre tisztázni:

• Melyek az általad értelmesnek és értékesnek tartott munka jellemzői, amelyek a személyes életeddel szemben támasztott követelményekkel is szinkronban vannak?

• Meg kell értened, hogy a munkád bizalmas kifejezése a vágyaidnak, az értékeidnek és tehetségednek!

• Még mielőtt belépnél a munkaadód ajtaján, meg kell fogadnod (s ezt meg is kell tartanod), hogy nem adod fel a személyiségedet!

• Készülj fel rá, hogy kemény döntéseket is meg kell majd hoznod, amikor úgy hozza a munkád, hogy saját értékeid, s mások érdekei szembekerülnek egymással.


Végül persze csak egyetlen dolgod marad: helyes kell válaszolnod arra, hogy miképpen fejezheted ki autentikusan önmagadat a munkádon keresztül, vagy másképpen: meg kell mondanod, hogy mi az, ami neked való. Ha öntudatosan ragaszkodsz az elveidhez , akkor nem egyik lehetőségtől a következőig tartó vonalak cikkcakkja rajzolja ki majd a karrier-utad, hanem egy jól felmért tájon járhatod a magad útját. Ebben a világban a legbiztosabb pontot önmagad jelenti, a képességeid, a tudásod, az alkalmazkodó készséged, a rugalmasságod. Ehhez a karriervezetéshez azonban még jelentős optimizmusra és önbizalomra is szükség van. Az ilyen életvezetésű embereket az amerikaiak például karrieraktivistáknak hívják. A karrieraktivizmus a következőket jelenti:

• A munkaerőpiacról kreatívan, és új módon kell gondolkodni! Ez együtt jár a konvencionális tapasztalatok elutasításával arról, hogy miként kellene menedzselned a karrieredet, s mit kellene elérned az életben.

• Figyelemmel kell lenned az élet minden – személyes, szakmai, képzési – aspektusára, mert minden részlet az önkifejezés és az elégedettség megnyergelhető forrása lehet.

• Amikor önmagad sorsának kovácsa leszel ez azt jelenti, hogy határdiók, koncepciók és elgondolások révén kell meghatározni magadat, amelyeknek elkülönülnek az általad betöltött munkakör címétől, rangjától. A körülötted lévő embereknek, a szervezetnek meg kell mutatnod, hogy ki vagy és a szemükben is azzá kell válnod. Bajnok csak akkor lehetsz, ha bajnoknak is gondolnak. És ennek nincs köze a pillanatnyi sarzsidhoz.

• Inkább írd meg magad a saját forgatókönyveidet, semhogy arra várjál: majd más megteszi neked!

• Nézd meg, hogy mi történik veled, ha egyenlő pozícióba helyezed magad a beosztottaiddal vagy az üzletfeleiddel! A képességeidet bocsásd a rendelkezésükre, s nem csak akkor, ha ezt más kéri (például) cserébe az általa nyújtott szolgáltatásokért. Ha nem tudsz eredményesen együttműködni ezen az úton, gyűjts más embereket magad köré!

• Nézz magadra, amikor – nem a munkakörnyezetben – sértő támadások érnek, hogy megérdemled-e a védelmet, a gondoskodást, s jó érzéssel vagy e ilyenkor magad iránt!

• Légy a saját tehetségedet eladó ügynök! Légy szemfüles és éber, hogy azonosíthasd a lehetőségeket, s fel tudj készülni a kiaknázásukra. Kár volna arra várnod, hogy majd valaki elkalauzol, vagy képviselni fogja az érdekeidet.

• Úgy viselkedj, mint egy vállalkozó: nézd ki a lehetőségeket, és vállalj kockázatot!

• Ne lankadj elvégezni a munkádat, mert ebben fejeződhet ki az igazi természeted, ez segíti megjelenni a legfontosabb értékeidet, s az életről alkotott elképzeléseidet!


Ha úgy gondolod, hogy a karrieraktivista élet, amire vágysz, hiszen e szemlélettel igazán magasra lehet jut, akkor azért gondolkodj el az utolsó tanácson, amit még érdemes másoktól megfogadni: A pörgés néha vakká tesz, és a karrieraktivisták közül sokan azért buktak meg szakmailag, emberileg és anyagilag mert elvesztve az önkontrollt elhitették önmagukkal, hogy tudnak vízen járni, repülni vagy éppen időben utazni. Aztán keserű volt az ébredés. A jó karrieraktivista ugyanis nem csak a gyors haladásra képes az önmaga választotta ösvényen, hanem mindvégig oly erősen kontroll alatt tartja magát, mint egy kungfu-mester vagy egy jógi. S ez nem okoz számára semmiféle nehézséget, a bennsőjéből fakad.


Te képes vagy erre?