A vizsgálatban 11 ország 30 gazdasági térsége szerepelt. A gazdasági, politikai és jogi stabilitást tekintve az Európai Unió új tagországai, Magyarország, Lengyelország, Szlovénia és Csehország a legvonzóbb hely a pénzügyi, könyvelési, információtechnikai, vagy humánpolitikai feladatok elvégzésére. A képzett munkaerő, az infrastruktúra, vagy a külföldi menedzserek körülményeit figyelembe véve Krakkó, Varsó, Budapest és Prága kapott kiváló helyezést. A városok következő csoportja, amelybe Osztrava, Brno, Várna, Besztercebánya, Szófia és Lodz tartozik, a tanulmány szerint szintén a vonzó helyek közé tartozik, de van néhány „szépséghibája”: a rossz közlekedési, információtechnikai és szállodai infrastruktúra. A jogi és politikai instabilitás okolható azért, hogy például Kijev, Ogyessza, Szarajevo, vagy Belgrád az utolsó helyekre került.



Az, hogy Pozsony nem került be a legjobb helyek közé, nem jelenti azt, hogy a régió nem vonzó, csupán kimerültek az emberi erőforrások. Általában véve elmondható, hogy magas a szakképzettség a Közép-Kelet és Dél-Kelet-Európai országokban. A legtöbb szabad munkaerő a kétmilliós Belgrádban van, ahol 32 százalékos a munkanélküliségi ráta. Ugyenez érvényes Lodzra, Olsztynra és Szarajevóra is. A bérek mellett a munkaerő képzése, a nyelvtudás és az emberi hozzáállás is fontos szerepet játszik. A közép-kelet-európai országokban a képzést nyugati mércével lehet mérni. Csehországban például többen vesznek részt az alapképzésen túli oktatásban, mint az unió átlaga. (MTI)