A felnőtt lakosság 38 százalékának volt megtakarítása az év első felében, amely 5 százalékpontos csökkenés a két évvel korábbi időszakhoz viszonyítva – állapítja meg a GfK Piackutató Intézet a lakossági pénzpiacról készített kutatásának összefoglalójában.

A felmérés szerint ennek oka a fogyasztás növekedése és a hitelek révén a vásárlások előre hozatala volt. A legtöbben gyermekeik jövőjére gyűjtenek, majd sorrendben a váratlan kiadások, illetve a nyugdíjas évek következnek. Az átlagot jóval meghaladó arányban van félretett pénzük a diplomásoknak, a havi 140000 forintnál nagyobb jövedelmű háztartásokban élőknek és az 50 évesnél idősebbeknek.



Takarékoskodás szempontjából a legnagyobb különbség a fogyasztói csoportok között tapasztalható. Amíg a tehetősnek számító, vezető pozícióban lévők kétharmadának van megtakarítása, addig ez az arány a lemaradók körében mindössze 25 százalék. Az előbbi csoportba a társadalom 16, utóbbiba 40 százalékát sorolja a GfK.



Életciklus szerint az egyik végletet képezik a megállapodott szeniorok, akik közül 55 százaléknak van spórolt pénze, míg a másik póluson a karrierkezdők találhatók, 33 százalékos megtakarítási mutatóval. Nemek, foglalkozás, a lakóhely településnagysága vagy régiója szerint viszont alig tér el a megtakarítást felhalmozók aránya. Jövedelem alapján a választóvonal 100000 forint. Amelyik háztartásban ennél kevesebb a havi nettó bevétel, ott az átlagosnál kisebb arányban tudnak félretenni. Ahol viszont nagyobb, ott átlagos vagy azt meghaladó a megtakarítók aránya.



Gyermeke jövőjére a megkérdezettek átlagosan 20 százaléka tesz félre. Leginkább a 30-49 évesek, akik közül 38 százalék adta ezt a választ. Itt a családi állapot és az aktív életkorúak magasabb társadalmi státusza befolyásolja a szándékokat. A váratlan kiadások a lakosságnak átlagosan 17 százalékát, leginkább az idősebbeket az alacsony jövedelmű háztartásokban, illetve községekben élőket motiválják.



A nyugdíjas évek mint gyűjtési cél átlagosan 11 százalékot, elsősorban az 50 éves és idősebb korosztályt indítja takarékoskodásra. Még nyilvánvalóbb az életkor szerepe a temetésre vagy sírkőre gyűjtők körében, akik szinte kizárólag 50 évesnél idősebbek. A lakás vagy ingatlan vásárlását a megkérdezettek átlagosan 10 százaléka nevezte meg fő célként. A legkiugróbb arány a karrierkezdőknél van, de szintén magas a 15-29 évesek mutatója.



A megtakarítási célok további sorrendje: ház- vagy lakásfelújítás 7 százalék, autóvásárlás 6, utazás vagy üdülés 4, nagyobb értékű műszaki cikk pedig 2 százalék. Minden tizedik megkérdezett azonban konkrét cél nélkül tesz félre pénzt, ami két éve még 21 százalékot tett ki. Akkor a váratlan kiadások szerepeltek az első helyen, a lakásvásárlás pedig a második helyen. Az átrendeződés feltételezhető okai egyrészt, hogy rohamosan bővülnek a fiatalok továbbtanulási lehetőségei, másrészt a családok terhei emelkedtek. A GfK felmérését a lakossági pénzpiacról, a 15 évesnél idősebb lakosságot reprezentáló, 1000 fő személyes megkérdezésével végezte. (MTI/Gfk)
Kikerül az esti fő műsorsávból a Barátok közt

Kikerül az esti fő műsorsávból a Barátok közt

Matteo Salvini keveri a kártyákat Rómában, de senki nem követné a stratégiáját

Matteo Salvini keveri a kártyákat Rómában, de senki nem követné a stratégiáját

Amerikai drónt lőttek le Jemenben

Amerikai drónt lőttek le Jemenben

10 hely, ahol igazi versenyre kényszerül a Fidesz

10 hely, ahol igazi versenyre kényszerül a Fidesz

Habzó, bűzös trutyi lebegett a Duna felszínén Dunaújváros közelében

Habzó, bűzös trutyi lebegett a Duna felszínén Dunaújváros közelében

Tárnokon úgy döntöttek, hogy inkább megspórolják az ünnepi tűzijátékra szánt pénzt

Tárnokon úgy döntöttek, hogy inkább megspórolják az ünnepi tűzijátékra szánt pénzt