A következmények katasztrofálisak: több mint 3 millió német háztartás van csődhelyzetben, a lakosság jelentős hányadának egyáltalán nincs megtakarítása, nyugdíjas éveikre pedig a szociális ellátórendszerek leépítése ellenére egyre kevesebben gondolnak.

A Commerzbank által megrendelt kutatás szerint a fő ok, hogy az egyre bonyolultabb pénzügyi termékek között az emberek egyre kevésbé képesek kiigazodni, ami állandó kudarcérzetet és szorongást kelt bennük. Emiatt viszont elfordulnak a pénzügyektől, döntéseik irracionálissá, megalapozatlanná válnak.

A német Manager Magazin által idézett, az embereket a pénzhez való viszonyuk alapján nyolc alaptípusba soroló tanulmány szerint mindebben a pénzügyi intézmények is ludasak, nem képesek ugyanis megszólítani az embereket. A kutatás szerint felelős az állam is, amely elhanyagolja a lakosság pénzügyi képzését, felvilágosítását.

A nyolc alaptípus:

A profi

Ért a pénzhez, imádja befektetéseit mozgatni, portfólióját menedzselni. Pénzhez való viszonyát a kompetenciaérzés jellemzi: a pénz a barátja és szövetségese. A befektetési tanácsadókra csak korlátozottan hallgat, jobban szeret maga dönteni. Kockázatot csak nagy hozam reményében vállal. Jobbára 40 és 59 év közötti, magas státuszú férfi. E csoport súlya 11 százalék.

A nagyarcú

Szívesen beszél a pénzről, „zseniális” befektetéseiről, főként nagyobb társaságban. Mottója: pénz nélkül mit sem ér az élet. Erősen kockázatvállaló, döntései nem mindig racionálisak. Menőnek tartja magát, ám a profik képességeit, tudásszintjét, eszességét nem éri el. Ha melléfog, óriásit zuhan. E csoportot, amelynek súlya 7 százalék, szinte 100 százalékban férfiak alkotják.

Az óvatos

Alapos, kitartó, már-már betegesen kockázatkerülő befektető. Semmit sem bíz a véletlenre, harminc évesen már a nyugdíjas éveire készül. Vagyonkáját nagy elánnal, aktívan igazgatja. Hangyatípus. Hibája, hogy gyakran a legjobb befektetési lehetőségek mellett is elmegy. A 11 százalékos súlyú csoportot férfiak és nők vegyesen alkotják, többségük képzett, magasabb státuszú.

A szkeptikus

Nem hisz a pénzben. Mottója: a társadalom túlértékeli a pénzt. Szeret jól élni, költeni, a pénzt az ehhez szükséges rossznak tartja. Befektetései általában nincsenek, ha pedig van valamicske félretett pénze, nem törődik vele. Ha egy kicsit többet foglalkozna pénzügyeivel, még jobban élhetne, s a jövője is biztosítva lenne. Általában magasabb státuszú, 20 és 39 év közötti férfi és nő vegyesen. A csoport súlya 16 százalék.

Az analfabéta

Irtózik a pénz világától, amelyet nem ért. Pénzérzéke szinte semmi. Túlnyomó többségben 30 évesnél idősebb nő. A pénzügyek intézését férjére, fiára bízza, ha nincs családja, többnyire állandó pénzzavarral küzd. A tanácsadókban, bankokban nem igazán bízik, ha mégis rájuk bízza megtakarított pénzét, annak menedzselésével már nem törődik. E csoport súlya 10 százalék.

A vesztes

Általában idősebb, alacsonyabb státuszú, a felgyorsult világhoz alkalmazkodni képtelen férfi és nő vegyesen. A gondoskodó államba helyezi minden reményét, a szociális ellátórendszerek leépítése páni félelemmel tölti el. Megtakarítása nincsen, vagy alig. Ha van némi félretett pénzecskéje, bankba nem viszi, mondván azok úgyis csak ellopnák tőle. E csoport súlya 10 százalék.

A könnyelmű

Középkorú, közepesen képzett, a pénzzel rendkívül könnyelműen bánó férfi, ritkábban nő. Mottója: majd csak lesz valami. Anyagilag általában nem áll túl jól, ha viszont van pénze, milliomosként szórja. Pénzügyekkel nem szeret foglalkozni, állítása szerint a téma untatja és fárasztja. Némi önkontrollal és odafigyeléssel egészen rendbe tudná hozni anyagi helyzetét. E csoport súlya 16 százalék.

A tehetetlen

Bár tudja, hogy takarékoskodnia kellene, s aggódik is a jövője miatt, ám valahogy mégsem képes jó viszonyt kialakítani a pénzzel. Pénzügyi kérdésekben ugyan nem teljesen analfabéta, a pénz mozgatása, a befektetések kezelése azonban szorongást vált ki belőle. Beszámolója szerint a pénzügyeket túl bonyolultnak érzi. Valamivel több nő alkotja e csoportot, mint férfi. A csoport súlya 19 százalék.

Nálunk sem jobb a helyzet

Magyarországon a felnőtt lakosságnak mindössze a 38 százaléka rendelkezik megtakarítással – derül ki a GfK Piackutató Intézet augusztusi felméréséből. Az átlagot jóval meghaladó arányban van félretett pénzük a diplomásoknak, a havi 140 ezer forintnál nagyobb jövedelmű háztartásokban élőknek és az 50 évesnél idősebbeknek.

Szakemberek szerint elkeserítő, hogy a megtakarítással rendelkezőknek mindössze a 11 százaléka gyűjt nyugdíjas éveire, miközben váratlan kiadásokra 17, ingatlan vásárlására 10, autóvásárlásra 6, utazásra, üdülésre pedig 4 százalékuk takarékoskodik.

A megtakarítással rendelkezők aránya egyébként csökkent 2002 első félévéhez képest: akkor a válaszadók 43 százaléka tartozott ebbe a csoportba. Az ok vélhetőleg a fogyasztás növekedése és a hitelfelvétel elmúlt években tapasztalt erőteljes megugrása.