A magánélettel és családi állapottal kapcsolatos kérdéseket ugyan tiltja a törvény, az egészségi állapotról pedig csak orvos kérdezhet, ennek ellenére gyakran előfordul, hogy az „oldottá” váló felvételi beszélgetésen ilyesmik is szóba kerülnek. A kiszolgáltatott helyzetben lévő munkavállaló azonban a legritkább esetben teszi, vagy teheti szóvá megdöbbenését. Tudja ugyanis, ha nemtetszésének hangot ad, azzal valószínűleg megtorpedózza saját jelentkezését.
Az interjúkon jól szereplő munkavállalót a szerződés aláírásakor is érheti meglepetés. Legtöbbször, hogy nem pontosan az szerepel a szerződés szövegében, amiben megegyeztek. Előfordulhat, hogy a cég külön passzusban tér ki arra, milyen módon szankcionálja, ha alkalmazottja a konkurenciához szegődik el. Egyes munkaadók csak idegen nyelven írnak munkaszerződést. Egy fiatal nőnek pedig arról kellett írásban nyilatkozni új munkahelyén, hogy nem fog intim viszonyt létesíteni a feletteseivel.
Ez utóbbi amellett, hogy jogszerűtlen, az emberi méltóságot is sérti. A hivatalos nyelvhasználatról a Munka Törvénykönyve egyértelműen rendelkezik, Magyarországon elsősorban magyar nyelvű munkaszerződést kell kapnia a munkavállalónak. A konkurencia-kérdés estében is csak akkor élhet tiltással a munkáltató, ha erről a kitételről meg tud állapodni jövendő dolgozójával, illetve ha pénzzel ellensúlyozza az alkalmazott munkaerőpiaci hátrányát, amely a szerződés révén keletkezik. Gyakran előfordul, hogy a szóbeli, bérekről és juttatásokról szóló megállapodásokat a munkáltató önkényesen megváltoztatja, és a munkavállaló csak az aláíráskor szembesül mindezzel. Ekkor persze már felmondott előző munkahelyén vagy egyszerűen csak örül, hogy munkahelyet talált, s nem tudván mit tenni, nem akadékoskodik.
A munkáltató korlátlan szabadsága és a munkavállaló kiszolgáltatottsága jellemzi a magyar foglalkoztatási piacot – mondja Sipos Márta munkajogász. A munkavállalók ritkán fordulnak bírósághoz a panaszaikkal. Sem magán, sem állami cégek esetében nem jellemző a – Nyugat-Európában már működő – belső kontroll. A munkavállalónak nincs módja panasszal élni, ha elégedetlen a felvétel menetével. Legalábbis nem a cégnél.
A hvg.hu kérdésére – amely azt firtatta, hogy létezik-e egyáltalán panasztételi lehetőség a magyar munkahelyeken – a megkeresett magán- és állami cégeket egyöntetűen állították, panaszeljárás náluk nincs. A felvételi beszélgetések tematikus kérdéscsoportjairól pedig a „nagyon változó” minősítésből lehetett legfeljebb leszűrni, hogy időnként nem „csak szakmai jellegű” kérdéseket tesznek fel. Bár a többség állítja, hogy a kérdéseik zöme vagy egésze éppen az utóbbi csoportba tartozik.
Az ügyvédnő szerint sem a munkáltatók, sem a munkavállalók nincsenek tisztában jogaikkal és kötelességeikkel, és a munkajog területének kiterjedt, folyamatosan változó szabályozása a szakemberek helyzetét sem könnyíti meg.
