A legtöbb munkahelyen ma már az úgynevezett amerikai típusú önéletrajzot kérik, amely csak a személyes adatok és a szakmai múlt ismertetésére szorítkozik. Ezt általában egy olyan kísérőlevéllel (motivációs levél) szokás kiegészíteni, amely a jelentkező szakmai céljairól ad számot, s azt mutatja be, hogy ezek szerinte miért vannak összhangban a munkaadó meghirdetett elképzeléseivel.

A jelentkezési anyagok azonban minél hosszabbak, minél személyesebbek annál kevésbé használhatók. A locsogás a feldolgozást megnehezíti, így a kandidáló esetleg anélkül kaphat elutasítást, hogy érdemben vizsgálták volna a pályázatát. Teljesen felesleges az olyan korábbi pozíciók vagy kompetenciák felsorolása is, amelyek egy lezárt múlt részei. Azaz felesleges olyan munkákról beszélni, amelyekhez hasonlót a jelölt a jövőben már semmi szín alatt sem vállalna el.

Sokan elkövetik azt a hibát, hogy az egyszer megírt önéletrajzukat változtatás nélkül adják be mindenhová, s legfeljebb a motivációs levelet cserélik ki. Pedig – ha csak lehet – érdemes az adott állásnak megfelelően csoportosítani, kiemelni bizonyos információkat: a megszerzett képesítéseket, tapasztalatokat, stb. Erre a célra akár önálló bekezdést is érdemes nyitni olyan címmel, hogy: Releváns információk a meghirdetett állással kapcsolatban.

Általában véve a terjengős magyarázatok és hosszas felsorolások helyett olyan anyagot érdemes összeállítani, amelyből világos, hogy a jelölt személyes céljainak elérésére tett erőfeszítései miért esnek egybe az adott pozícióban végzendő feladatokkal. Másrészt a pályázati anyagnak meg kell győznie a munkaadót, hogy a jelölt megfelelően képzett, tapasztalt és egyéb körülményei, tulajdonságaid alapján is alkalmas vagy a pozíció betöltésére. Olyan recept, amely garantálná a sikeres jelentkezést, természetesen nem létezik. A jelöltnek mégis érdemes elgondolkodnia azon, hogy miféle önéletrajzot fogadna szívesen, ha ő ülne a személyzeti osztályon. Biztosan nem hosszút, s biztosan olyat, amelyből azonnal kiviláglanak a jelölt képességei, kompetenciái, tapasztalatai, s kapcsolódási pontjai a meghirdetett pozícióhoz. S végül van még egy szempont. Az önéletrajznak és a kísérőlevélnek elő kell készítenie az állásinterjút, olyan helyzetbe kell hozni a felvételt intéző szakembereket, hogy érdemben tudjanak kérdezni a jelentkezőtől. Hogy mire is lehetnek kíváncsiak ezeken a beszélgetéseken arról szól a következő lecke.