”Nem lenne helyes és igazságos, ha elzárnánk a munkapiacot a legújabb EU-csatlakozók elől, miközben mi magunk is bíráljuk, hogy az unió 15 régi tagja közül a legtöbben ugyanezt teszik átmenetileg velünk” - jelentette ki Robert Fico szlovák kormányfő, miután cseh kollégájával találkozott csütörtökön Pozsonyban. Fico elmondta, hogy a szlovák kormány, tervei szerint hamarosan kihirdeti döntését a kérdésben.

Mirek Topolánek cseh miniszterelnök hasonlóképpen vélekedett, mindazonáltal hozzátette, hogy kormánya nézetei jelenleg meglehetősen óvatosak a kérdésben.

Jóllehet Románia a legszegényebb ország, amelyet az EU - egykor "gazdag országok exkluzív klubja" - valaha is felvett, nem lehet biztosra venni a román munkaerő tömeges beözönlését a jelenlegi tagországokba, mivel máris az ország teljes lakosságának csaknem 10 százaléka dolgozik ezekben az országokban, áll a Financial Times keddi elemzésében.

A londoni üzleti napilap, amely egész oldalas összeállítást közölt a kelet-európai munkaerő-áramlásról az EU-bővítéssel összefüggésben, azt írta: a gazdasági adatok puszta összehasonlítása is olyan félelmeket ébreszt egyebek mellett Nagy-Britanniában - csakúgy, mint a 2004-es bővítés előtt -, hogy Románia felvétele után "szegény munkavállalók áradata özönli el a brit partokat", és máris többen munkapiaci korlátozásokat követelnek.

Nagy-Britannia volt a legnagyobb régi EU-tagállam, amely a 2004-es bővítési hullám után azonnal megnyitotta munkapiacát az új tagállamok előtt, lemondva a csatlakozási szerződés által lehetővé tett átmeneti korlátozásokról. A brit kormány annak idején arra számított, hogy évente legfeljebb 5-13 ezer tartós letelepülő érkezik Kelet-Európából, a legutóbbi hivatalos adatok szerint azonban az eddig nyilvántartásba vett munkavállalók száma eléri a 600 ezret; zömük lengyel.

A Financial Times keddi elemzése szerint azonban nem biztos, hogy Románia belépése olyan súlyos (munkapiaci) hatással jár, amilyentől sokan tartanak. Annyi román dolgozik ugyanis már most külföldön - akár törvényesen, akár törvényellenesen -, hogy az illetékesek szerint kétséges további jelentős számú munkavállaló elindulása az EU-felvétel után.

A román munkaügyi minisztérium egy név nélkül nyilatkozó hivatalnoka azt mondta a brit lapnak, hogy a 21,7 milliós ország lakosságából jelenleg kétmillióan dolgoznak EU-tagállamokban. "Néhány tízezren még elmehetnek, de az nem igazán lehetséges, hogy az emberek továbbra is ugyanilyen számban menjenek külföldre (dolgozni)", mondta a román kormányilletékes.

Az Institute for Public Policy Research (IPPR) nevű vezető londoni társadalmi-gazdasági kutatóintézet nemrégiben közzétett, 38 oldalas átfogó prognózisa azt jósolta, hogy a Románia és Bulgária 2007-re kitűzött belépése utáni egy évben 41 ezer román és 15 ezer bolgár érkezik a brit munkapiacra.

Az IPPR április végi jelentése azt javasolta, hogy a brit kormány a bolgár és a román állampolgárokra is terjessze ki a szabad munkavállalás jogát a két ország EU-csatlakozása után, mert a nettó beáramlás Romániából és Bulgáriából várhatóan csekély lesz, de ez is pozitív hatást gyakorol majd a brit munkapiacra.

Nem sokkal korábban az Ernst & Young könyvvizsgáló cég ITEM Club nevű londoni gazdasági előrejelző részlege is azt írta elemzésében, hogy az új tagállamok munkavállalói "figyelemreméltóan kedvező" hatást gyakoroltak a brit gazdaságra. A cég egyebek mellett megállapította: a több százezer kelet-európai új alkalmazott beáramlása - a bérleszorító hatás miatt - fél százalékponttal alacsonyabban tartja a brit jegybanki kamatot annál a szintnél, ahol az egyébként jelenleg állna.

Az utóbbi egy évben mért 100 ezer fős brit munkanélküli többlet harmadát azok az elbocsátott hazai munkavállalók adják, akiknek a keleti beáramlás miatt "kicsit hosszabb ideig tart" az elhelyezkedés, de a költség-haszon ráta így is nagyon kedvező, állt az ITEM Club tavaszi jelentésében.

A Financial Times keddi elemzése szerint egyébként kezdenek elenyészni azok a tényezők, amelyek kivándorlásra sarkallják a románokat; a fiatal és képzett románoknak ma jobbak a hazai lehetőségeik, mint korábban bármikor.

Nem szabad azonban túlzásokba sem esni Románia belső átalakulásával kapcsolatban, áll a cikkben. A lap szerint az egy főre jutó román hazai össztermék értéke tavaly - vásárlóerő-paritáson számolva - alig 34,7 százaléka volt az EU-átlagnak, és mindössze 32 százaléka a bővítés előtti, 15 tagú unióénak.

Lengyelország fejenkénti GDP-értéke a belépés előtt az akkori Tizenötök 43 százaléka, Magyarországé a korábbi EU-15 54,7 százaléka volt a Financial Times szerint. A lap által összeállított grafikon szerint Magyarország - Szlovénia és Csehország után - a harmadik leggazdagabb EU-tagjelölt ország volt 2004-ben, a vásárlóerő-paritáson számolt fejenkénti GDP-érték alapján, a Romániát és Bulgáriát is tartalmazó tízes listán.