Az értékelési rendszer kialakítására azért volt szükség, mert a képzésért fizetni kell, és a piacon valamilyen módon és mértékben meg kell felelni a hallgatói elvárásoknak is - mondta  dr. Andor György, a műegyetemi MBA-képzés egyik alapítója.

A belső versenyhelyzet miatt problémás a teljesítmény belső értékelése, mert az semmit nem mond arról, hogy ki a jó és rossz tanár. Az inkább a hivatalos intézmények belső életéről és a munkatársak egymás közti viszonyáról árulkodik - tette hozzá dr. Andor György.

A hallgatói értékelés hagyományos formái, például a felmérések, amelyekben olyan kérdésekre keresik a választ, hogy jól olvashatóan írt-e a tanár a táblára, felelt-e a hallgató kérdéseire vagy van-e megfelelő tananyag otthoni tanuláshoz, valójában értékelhetlen.

Az értékeléshez gyors visszacsatolásra van szükség. Ennek ellenére a hallgatók csak a következő félév kezdetén osztályozzák a tanárokat. Addigra kialakul bennük egy összkép, ami a félév végén még nem biztos, hogy magvan. Sokkal egyszerűbb, ha a tanár munkájának részletes elemzése helyett minősítik azt - mondta dr. Andor György.

Hozzátette, hogy a hallgatói osztályzásnak komoly tétje van, a tanárok fizetése ugyanis alapdíjból és bónuszból áll. A bónusz teljes összege az alapdíjnak a kétszeresét teszi ki. Ez az összeg teljes egészében a hallgatói osztályzatok átlagán múlik. A bónuszt visszamenőleg, az előző félév értékelése alapján kapják meg.

A rendszer bevezetése előtt sokat kérdezősködtünk partnerintézményeinknél az ottani gyakorlatról. Ezekben konkrétabb kérdéseket tesznek fel a hallgatónak, mint a hazai intézményekben, a válaszokat pedig védik, így a hallgatót nem érheti hátrányos megkülönböztetés. Itt a hagyományos típusú értékelések esetén a hallgatók mindenkiről a legjobbakat nyilatkozzák. Az oktatói gárda a rendszer bevezetése óta évtizedeket fiatalodott, az egyetemi rangok megmaradtak, de nincs szervezeti hatásuk - hangsúlyozta az műegyetemi MBA- képzés egyik alapítója.