Gombák ellen gombával a kertben? Tények és tévhitek a permetszer helyett használható talajoltóanyagokról
Sárkány ellen sárkányfű kell és nem permetszer.
Emlékszik még, hogy ki nyerte a klubvilágbajnokság legutóbbi kiírását? Vagy hogy az mikor volt? Ha nem, ne ostorozza magát: az eseménynek korábban sosem kerítettek akkora feneket, mint most. (Egyébként a Manchester City, és 2023-ban, de abban az évben a csapat annyi mindent megnyert, hogy ezt már csak emiatt is nehéz észben tartani.)
Az először 2000-ben megrendezett tornán korábban hat-nyolc klub vett részt a hat kontinentális szövetség képviseletében, 2005 óta egyenes kieséses formában, s az egész nagyjából tíz nap alatt véget is ért. 2005 és 2023 között évente volt klubvébé, és a tervek szerint már 2021-ben kibővítették volna, ám akkor a koronavírus-járvány – pontosabban az amiatt egy évvel elhalasztott Európa-bajnokság – közbeszólt. A következő évben aztán Gianni Infantino FIFA-elnök már azt jelentette be – akkor még a kvalifikáció és a lebonyolítás, valamint a díjazás részleteinek ismertetése nélkül –, hogy 2025-től jön az új formátum, 32 csapattal, a hagyományos, nemzeti válogatottakat felvonultató vb-hez hasonlóan egy hónapos időtartamban.
Munkások kaput szerelnek a Rose Bowl Stadionban a Paris Saint-Germain (PSG) és az Atletico de Madrid közötti 2025-ös klubvilágbajnoki labdarúgó-mérkőzés előtt a kaliforniai Pasadenában 2025. június 12-én
AFP / Yuri Cortez
A házigazda ezúttal az Egyesült Államok lesz, a meccseket tucatnyi város stadionjaiban rendezik majd, az elsőt – a „házigazda” Inter Miami és az egyiptomi el-Ahlí találkozóját – magyar idő szerint június 15-én, vasárnap éjjel két órától a miami Hard Rock Stadiumban. A döntőt magyar idő szerint július 13-án játsszák majd, 21 órától.
A lebonyolítás is hasonlít: a nyolc darab négyes csoportba sorolt csapat közül az első kettő jut tovább az egyenes kieséses szakaszba, ahol a csoportelsők a -másodikokkal mérkőznek, a győztes folytathatja, a vesztes kiesik. Ezáltal alakul ki a negyeddöntő mezőnye, és így tovább.
A résztvevők
A 32 csapat közül 12 érkezik Európából a tornára, hat csapat Dél-Amerikából, öt Észak-Amerikából, négy-négy Ázsiából és Afrikából, egy pedig Óceániából. A FIFA által kidolgozott kacifántos kvalifikációs rendszer az oka annak, hogy hiába keressük a résztvevők listáján például a Premier League-győztes Liverpoolt, vagy a spanyol bajnok Barcelonát, miközben ott van a mezőnyben például a Chelsea, a Manchester City, vagy az RB Salzburg.
A lényeg: a tucatnyi kiadó európai hely közül négyet szántak a 2021 és 2024 közötti Bajnokok Ligája-győzteseknek, a maradék nyolcat pedig ugyanebben az időszakban elért eredmények alapján osztották szét. Mivel a négy év alatt egyszer a Chelsea és a Man City egyszer-egyszer, a Real Madrid pedig kétszer nyerte meg a BL-t, végül kilenc további helyet tölötttek fel. Brazíliát és az Egyesült Államokat kivéve azonban minden ország legfeljebb két csapatot delegálhatott, így a Liverpool hoppon maradt. Ez magyarázza a Salzburg részvételét is: bár a BL-győztesek mögötti rangsorban csak a 15.-ek lettek, a két csapatos korlát miatt végül becsúsztak a mezőnybe.
Érdekes körülmények között került be a tornára a Lionel Messit foglalkoztató Inter Miami is. A házigazdának járó helyet elvileg a tavalyi bajnoknak, a Los Angeles Galaxynak kellett volna kapnia, de a FIFA úgy döntött, hogy az alapszakasz legeredményesebb csapatát válogatja be helyettük. Ez Messi csapata volt, amely a rájátszásban már az első körben elbúcsúzott.
Lionel Messi pózol a legjobb játékosnak és a gólkirálynak járó díjakkal, miután az Inter Miami megnyerte a Nashville SC elleni Ligakupa-döntő labdarúgó-mérkőzést
AFP / Chandan Khanna
Bár a húzás fairnek nehezen nevezhető, nem meglepő, hogy Infantinóék számára fontos volt az argentin sztár részvétele, hiszen hatalmas szerepe van abban, hogy az észak-amerikai futball-liga (MLS) globális márkává nőtte ki magát az elmúlt években. Nem úgy tűnik azonban, hogy ő meg tudná menteni a tornát az érdektelenségtől: nincs olyan mérkőzés, amelyre ne lehetne még most is jegyet kapni.
Pedig rajta kívül is lesznek még sztárok a mezőnyben szép számmal, például több korábbi barcelonai csapattársa, Jordi Alba, Sergio Busquets és Luis Suárez. A Real Madrid keretében ott van Kylian Mbappé és Jude Bellingham, az idei BL-győztes Paris Saint-Germainéban Ousmane Dembele, Hvicsa Kvarachelia, a Manchester City pedig Erling Haalandot is beveti.
És ahogy ebben a cikkünben írtuk, a tévétársaságok sem kapkodtak a közvetítési jogokért, csak tavaly decemberben sikerült értékesíteni őket a londoni székhelyű DAZN streamingszolgáltatónak egymilliárd dollárért. „Különös” egybeesés, hogy a szaúdi állami befektetési alap (PIF) néhány héttel később éppen ekkora összegért vásárolta meg a cég csaknem 5 százalékos tulajdonrészét. S akkortájt kapta meg Szaúd-Arábia a 2034-es férfi vb rendezésének jogát.
A torna Magyarországon a televízióban is követhető lesz: az MTVA és a Network4 Media Group felületei közvetítik. A meccsek felét – és az nyitó találkozót – a közmédia felületein adják, a másik felét a Network4 csatornáin. A döntőt mindkettő vetíti majd. A DAZN amúgy ingyen adja a meccseket, cserébe viszont regisztrálni kell náluk.
Óriási pénzek
Nagyot kaszál az a csapat, amelyik a torna végén a magasba emelheti a sorozat új trófeáját, de azok sem panaszkodhatnak, amelyeknek nem terem babér, hiszen az egymilliárd dolláros keretből már pusztán a részvételért is szép összeg jár. Az egyetlen, Óceániát képviselő klubnak 3,58 millió dollárt utalnak ezért, az afrikai, ázsiai és észak-amerikai csapatoknak egyenként 9,55-öt. A dél-amerikai együtteseknek 15,21 millió a fellépti díjuk, az európaiaknak pedig – attól függően, hogy a FIFA mekkorára taksálja a sport- és kereskedelmi értéküket – 12,81-38,19 millió.
A fennmaradó 475 millió dollár sorsát a 63 mérkőzés eredménye határozza meg:
- a csoportkörben kétmilliót ér egy győzelem, egyet a döntetlen.
- a nyolcaddöntőbe jutásért 7,5 milliót fizetnek,
- a negyeddöntősök 13,1-et tehetnek zsebre,
- az elődöntő szereplői 21 milliót kapnak,
- 30 milliót kasszíroznak a finalisták és további
- 40 milliót ér a végső győzelem.
Az egyes csapatok különféle módon osztják majd meg a nyereményt futballistákkal – már, ha megosztják. Pep Guardiola, a Manchester City menedzsere például márciusban úgy nyilatkozott: a kiábrándító szezon után a játékosok és a stáb akkor sem érdemelnek bónuszt, ha megnyerik a klubvébét. „Még egy karórát sem” – tette hozzá.
A győztesnek látványos trófea is jár, amely a Tiffany & Co. közreműködésével készült, s állítólag a két Voyager űrszondán elhelyezett aranylemezek, a periódusos rendszer és a csillagászat inspirálta. Huszonnégy karátos arany borítja, s belegravírozták a FIFA valamennyi tagszövetségének nevét. Szerepel rajta Infantinó neve is, méghozzá kétszer. Az egyik helyen a torna alapító elnökeként tüntetik fel, a másikon pedig egy idézet után, amely így hangzik: „Új idő tanúi vagyunk. A klubfutball aranykoráé: a FIFA klubvilágbajnokság koráé. Ez a klubtornák csúcsa, amelyet a FIFA elnöke, Gianni Infantino ihletett.”
The trophy is here! ✨
— FIFA Club World Cup (@FIFACWC) November 14, 2024
Crafted in collaboration with @TiffanyAndCo, this trophy will be awarded for the first time to the winners of the inaugural #FIFACWC taking place next year.
#TakeItToTheWorld pic.twitter.com/x1Wo1T1Lf4
Mi lehet a FIFA valódi célja?
„Azt mondjuk, hogy a labdarúgás globális sport, de ha megkapargatjuk a felszínt, látjuk, hogy az elit csapatok nagyon kis körében összpontosul néhány országban. Én az egész világba el akarom vinni” – nyilatkozta korábban Infantino. A cél nemes, hiszen a futball számos országban nemcsak kikapcsolódást jelent, hanem akár felemelkedési lehetőséget is, ehhez azonban fontos, hogy az intézményrendszer is jelen legyen. Ennek támogatása is a FIFA feladata, amely azonban nem termel túl sok pénzt – már nem önmagában, hanem például az UEFA-hoz, vagy akár a Premier League-hez képest.
Az átalakított klubvébé tehát kísérlet arra, hogy a FIFA a négyévente megrendezett hagyományos világbajnokságokon kívül is felhasználja bevételszerzésre azokat a klubokat és játékosokat, akik augusztustól májusig az európai szövetségnek és a nemzeti ligáknak hozzák a pénzt.
Gianni Infantino, a FIFA elnöke átadja Donald Trump amerikai elnöknek az új FIFA-klubvilágbajnokság hivatalos labdáját a Fehér Ház ovális irodájában 2025. március 7-én
AFP / Jim Watson
Volt már erre kísérlet, Infantino felvetette egy globális nemzetek ligája bevezetésének ötletét, hasonlót ahhoz, amilyen például az európai, ahogy egy időben azt akarta elérni, hogy kétévente tartsák a vb-t. Mindkét elképzelés az UEFA heves ellenállásába ütközött, és végül lekerült a napirendről.
De nem csak a FIFA-nak hajthat hasznot a klubvilágbajnokság: a résztvevő csapatok számára is óriási lökést adhat, hogy jelentős összegekhez juthatnak. Ha például a Chelsea megnyerné a tornát, százmillió dollár fölötti összeget kereshetne egyetlen hónap alatt – annyit, amennyi pénzdíjat egy középcsapat egy teljes szezon alatt kap a Premier League-ben.
Mindez azonban nem is az olyan pénzügyileg is erős és lukratív bajnokságokban jelenthet komoly versenyelőnyt, mint amilyen az angol, sokkal inkább azokban, ahol jóval kisebb összegeken osztoznak a csapatok. Például az Argentínából érkező két csapat, csak azért, hogy szerepel a klubvébén, harmincszor annyi pénzt kap, mint az Aperturának, a bajnokság januártól júniusig tartó szakaszának győztese. Ez még akkor is elképesztő egyenlőtlenségeket szülhet, ha a tornát a mostani elképzelések szerint a jövőben tényleg csak négyévente rendezik majd meg.
Elképesztő terhelés
A pénz persze nem minden, a tovább fokozódó terhelésnek finoman szólva sem örül mindenki. Tavaly júniusban több ország profi labdarúgókat képviselő szervezete – köztük az angol és a francia – jogi eljárást indított a FIFA ellen, majd csatlakozott a keresethez a focisták globális érdekképviselete, a FIFPro is, azt követelve, hogy ne tartsák meg a tornát.
A trófea
AFP / Frank Fife
Azzal érveltek, hogy az egyébként is zsúfolt naptár miatt a klubvilágbajnokságon résztvevő játékosoknak nem lesz elég idejük pihenni – a torna miatt nem tudják beiktatni az európai jogban számukra is garantált szabadságot. Emiatt lesznek olyanok, akik – a bajnokság, valamint a nemzeti és nemzetközi kupaszereplések miatt – egy év alatt akár 85 mérkőzést is lejátszhatnak a klubcsapatukban, amihez hozzájönnek még felkészülési és a válogatott meccsek. Ráadásul azok, akik a tavalyi Európa-bajnokságon, az idei klubvébén és a jövő évi világbajnokságon is szerepelnek, három évet hosszabb szünet nélkül kénytelenek végigcsinálni. Azt is kifogásolták, hogy a FIFA a megkérdezésük nélkül döntött a torna megrendezéséről.
Tavaly többek között a Liverpool kapusa, Alisson Becker és a Manchester City középpályása, Rodri kritizálta az eseményt és jelezte: az effajta sorozatterhelés negatívan hat a játékosok jóllétére.
Most, ahogy közeledik a torna kezdete, ismét felerősödtek a kritikus hangok. A minap Thomas Tuchel, az angol válogatott szövetségi kapitánya beszélt arról, hogy klubvébének jelentős hatása lesz a résztvevő csapatok játékosainak teljesítményére, ami a kimaradók, például a Liverpool és az Arsenal számára előnyt jelent majd a következő bajnoki szezonban. „Szerintem a klubokat aggasztja a helyzet, és tudtommal a játékosokat is. Sokan közülük egyre fáradtabban, és többen most, egy-két hét pihenés után még inkább ezt érzik, mint közvetlenül a szezon után, mert ritmusban maradni könnyebb” – magyarázta a német szakember, hozzátéve: nem a meccsekkel, sokkal inkább azzal van a baj, hogy nagyon hosszú a torna, emiatt sokkal rövidebb lesz a regenerációs időszak.
A szövetség az ellenzőknek azzal vágott vissza, hogy nem a klubvébé okozza a zsúfoltságot, hiszen csak négyévente rendezik meg, ahogyan a hagyományos világbajnokságot is, így aztán ők a meccseknek csak nagyon kis arányáért felelősek. Azt pedig visszautasították, hogy ne törődnének a játékosok jóllétével.
Máris kinéz a bővítés?
A játékos-szakszervezetek tiltakozása ellenére több most kimaradó klub jelezte, hogy négy év múlva ott akar lenni a klubvébén. Premier League-csapatok emellett azért is lobbiznak, hogy a következőkben országonként kettőnél több csapat is indulhasson.
A FIFA már jelezte is, hogy készen állnak a változtatásra, amelyeket sajtóértesülések szerint a vb lezárulta után vitatnak majd meg a klubokkal és a kontinentális szövetséggel. Egyébként a jövő évi férfi, és a 2031-ben esedékes női világbajnokság is 48 csapatos lesz.
A bővítésben elsősorban az európai klubok érdekeltek, amelyek kereskedelmi ereje és globális népszerűsége a mostani mezőnyben csak kevéssé mutatkozik meg. A több európai csapat jelenléte a FIFA-nak is érdeke, hiszen a jelenlétük csak vonzóbbá teszi a tornát a potenciális partnerek szemében.
A csapatok
A csoport
- SE Palmeiras (brazil) – a 2021-es Copa Libertadores győztese
- FC Porto (portugál) – a negyedik legjobb együtthatóval rendelkező, még nem kvalifikált csapat az UEFA négyéves ranglistáján
- al-Ahly FC (egyiptomi) – a 2020–2021-es, 2022–2023-as és a 2023–2024-es CAF-Bajnokok Ligája győztese
- Inter Miami CF (amerikai) – az MLS 2024-es alapszakaszának legjobb csapata
B csoport
- Paris Saint-Germain (francia)– a második legjobb együtthatóval rendelkező, még nem kvalifikált csapat az UEFA négyéves ranglistáján
- Atlético Madrid (spanyol) – a nyolcadik legjobb együtthatóval rendelkező, még nem kvalifikált csapat az UEFAnégyéves ranglistáján
- Botafogo (brazil) – a 2024-es Copa Libertadores győztese
- Seattle Sounders FC (amerikai) – a 2022-es CONCACAF-Bajnokok Ligája győztese
C csoport
- FC Bayern München (német) – a legjobb együtthatóval rendelkező, még nem kvalifikált csapat az UEFA négyéves ranglistáján
- Auckland City FC (új-zélandi) – a legjobb OFC-Bajnokok Ligája győztes az OFC négyéves ranglistáján
- Boca Juniors (argentin) – a második legjobb együtthatóval rendelkező, még nem kvalifikált csapat a CONMEBOL négyéves ranglistáján
- SL Benfica (portugál) – az ötödik legjobb együtthatóval rendelkező, még nem kvalifikált csapat az UEFA négyéves ranglistáján
D csoport
- CR Flamengo (brazil) – a 2022-es Copa Libertadores győztese
- Espérance Sportive de Tunis (tunéziai) – a legjobb együtthatóval rendelkező, még nem kvalifikált csapat a CAF négyéves ranglistáján
- Chelsea FC (angol) – a 2020–2021-es UEFA-Bajnokok Ligája győztese
- Los Angeles FC (amerikai) – a hazai rájátszás győztese
E csoport
- River Plate (argentin) – a legjobb együtthatóval rendelkező, még nem kvalifikált csapat a CONMEBOL négyéves ranglistáján
- Urawa Red Diamonds (japán) – a 2022-es AFC-Bajnokok Ligája győztese
- CF Monterrey (mexikói) – a 2021-es CONCACAF-Bajnokok Ligája győztese
- Internazionale (olasz) – a harmadik legjobb együtthatóval rendelkező, még nem kvalifikált csapat az UEFA négyéves ranglistáján
F csoport
- Fluminense FC (brazil) – a 2023-as Copa Libertadores győztese
- Borussia Dortmund (német) – a hatodik legjobb együtthatóval rendelkező, még nem kvalifikált csapat az UEFA négyéves ranglistáján
- Ulszan HD (dél-koreai) – a legjobb együtthatóval rendelkező, még nem kvalifikált csapat az AFC négyéves ranglistáján
- Mamelodi Sundowns FC (dél-afrikai) – a legjobb együtthatóval rendelkező, még nem kvalifikált csapat a CAF négyéves ranglistáján
G csoport
- Manchester City (angol) – a 2022–2023-as UEFA-Bajnokok Ligája győztese
- Vidad AC (marokkói) – a 2021–2022-es CAF-Bajnokok Ligája győztese
- al-Ain FC (Egyesült Arab Emírségek) – a 2023–2024-es AFC-Bajnokok Ligája győztese
- Juventus FC (olasz) – a hetedik legjobb együtthatóval rendelkező, még nem kvalifikált csapat az UEFA négyéves ranglistáján
