Hogyan számítják a felvételi pontokat 2007-ben?
A felvételi döntés tulajdonképpen annak a minimális teljesítménynek – ponthatárnak – a meghatározása, amellyel felsőoktatási intézménybe felvétel nyerhető. Az államilag finanszírozott és a költségtérítéses képzés ponthatára eltérhet egymástól. Az alábbiakban a HVG Diploma 2007 című különszámából szemlézünk.
Alapképzés
A jelentkezők tanulmányi, érettségi és többletpontjainak összege az összpontszám, az intézmény ennek alapján alakítja ki a rangsort, és dönt minden egyes jelentkező felvételéről.
Tanulmányi pontok
Felvételi ponthatárok 2008 |
2008. július 24-e sorsforduló lesz sok ember életében. Ekkor dőlnek el a 2008-as felvételi ponthatárok és aznap fog kiderülni, kit hova vettek fel. A HVG Online oktatási portálja, az Eduline.hu cikksorozatával segíteni próbál diákoknak és szülőknek eligazodni a felvételik, a felsőoktatás, a ponthatárok és a lehetőségek között. Bővebben: Felvételi ponthatárok 2008 |
A tanulmányi pontokat a középiskolai osztályzatokból és az érettségi érdemjegyekből kell meghatározni, a tanulmányi pont maximum 60 lehet. A tanulmányi pontokat a következő tantárgyak osztályzataiból kell számítani: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, egy választott tantárgy, valamint egy választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom) utolsó tanult két év végi érdemjegyeinek összege.
A felsőoktatási intézmények dönthetnek arról, hogy a jelentkezés évében érettségizők esetében a tanulmányi pontot adó tantárgyak 12., illetve 13. félévi osztályzatait veszik-e figyelembe (az év végiek helyett). Erről a Felvételi tájékoztató A felvétel intézményenkénti feltételei című fejezetében kell felvilágosítaniuk a jelentkezőket. A magyar nyelv és irodalomból vagy nemzetiségi nyelv és irodalomból évente a két osztályzat átlagát kell számolni, majd azok összegét egész számra kell felkerekíteni. A választott tantárgy a jelentkező döntése alapján bármelyik, legalább két évig tanult tárgy lehet, beleértve a szakközépiskolások esetében a választott szakiránynak megfelelő szakmai előkészítő, szakmai alapozó tárgyat is. Az öt tantárgy osztályzataiból összesen legfeljebb 50 pont számítható.
Ehhez kell hozzáadni az érettségi érdemjegyek átlagának kétszeresét egész számra kerekítve, így érhető el az összesen legfeljebb 60 tanulmányi pont. Az érettségi eredményeket és az év végi, illetve félévi osztályzatokat be kell írni a jelentkezési lap megfelelő rovataiba. A 2007-ben rendes érettségi vizsgát tevők, azaz akik érettségi bizonyítványukat 2007-ben szerzik meg, vizsgaeredményeiket, illetve év végi osztályzataikat még nem tudják beírni, ezt 2007. július 11-éig kell pótolniuk, úgy, hogy az eredményt igazoló dokumentumok másolatát megküldik az Országos Felsőoktatási Információs Központnak (OFIK).
Az érettségi megszerzése után elért újabb érettségi eredményeket nem kötelező beszámítani a tanulmányi pontokba, kivéve, ha javítják az érettségi átlagot (feltéve, hogy ezt a jelentkező feltünteti a jelentkezési lapon, illetve utólag július 11-éig beküldi az OFIK-ba). Az átlag kiszámításakor csak az osztályzatot kell figyelembe venni, nem érdekes tehát, hogy az érettségi középszintű, emelt szintű vagy „régi” típusú. A művészeti, művészetközvetítő és a sporttudományi képzési terület szakjain a felsőoktatási intézmények nem kötelesek tanulmányi pontokat számolni, még akkor sem, ha az általános szabályok alapján az a jelentkezőnek számolható lenne.
Érettségi pontok
A felsőoktatási intézményekben alap és osztatlan képzésben érettségi, illetve gyakorlati vizsga alapján szerezhetők pontok, egy vagy két érettségi vizsgatantárgy, illetve gyakorlati vizsga eredménye alapján maximum 60 pont. Ha a felsőoktatási intézmény nem számol tanulmányi pontot, az érettségi pontokat kell megduplázni (ez maximum 120 pont). Az érettségi pontot az egy vagy két érettségi vizsgatantárgy százalékos eredménye alapján kell kiszámolni, kivéve a művészeti, művészetközvetítő és a sporttudományi képzési terület szakjait: itt a gyakorlati vizsga eredménye alapján kell kiszámítani az érettségi pontokat.
Aki 2005. előtt érettségizett (vagy 2005-ben még nem az új rendszer szerint érettségizett), annak a tantárgyi vizsgája automatikusan középszintű vizsgának minősül, és az érdemjegyek meghatározott százalékos teljesítménynek felelnek meg (ezeket számítják át érettségi ponttá).
Alkalmassági vizsga
A felsőoktatási intézmények bizonyos alapszakokra jelentkezők számára egészségügyi, illetve pályaalkalmassági vizsgálatot írhatnak elő. E vizsga nem pontozható, a döntés csak „megfelelt” vagy „nem felelt meg” lehet. Aki „nem felelt meg”, az nem vehető fel az adott jelentkezési helyre (akkor sem, ha egyébként a felvételi pontjai elérnék a megállapított ponthatárt).
A felvételin a dokumentált többletteljesítmények alapján a felsőoktatási intézmények maximum 24 többletpontot számíthatnak be.
Kötelező többletpontok
Emelt szintű érettségi: legfeljebb két emelt szinten teljesített tantárgyi vizsgáért 7–7 többletpont jár, ha a jelentkező e vizsgaeredményei alapján kéri az érettségi pontjai megállapítását is. Ha az adott szaknál csak egy érettségi tárgy alapján számolják az érettségi pontot, ennek az emelt szintű érettségijéért 14 többletpont jár.
Nyelvtudás: legfeljebb két, államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgáért összesen 20 pont jár nyelvvizsgánként. Idegen nyelvi emelt szintű érettségi esetén a jelentkező választhat, hogy az érettségiért vagy a nyelvvizsgáért kapjon többletpontot.
Tanulmányi versenyek: az Országos Középiskolai Tanulmányi és a szakmai előkészítő Érettségi Tantárgyak Versenyein elért olyan helyezés, amely a versenykiírás szerint emelt szintű jeles érettségi osztályzatot hoz, kötelezően 24 többletpontot ér.
Adható többletpontok
A felsőoktatási intézmények többletpontot adhatnak: szakirányú szakképesítésért, technikusi bizonyítványért, sportteljesítményért, Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciáján elért díjakért, az Oktatási és Kulturális Minisztérium által meghirdetett és anyagilag támogatott Országos Művészeti Tanulmányi Versenyeken elért helyezésekért, stb.
Jelentkezési lap
2007-től megszűnik az „A” jelű törzslap és „B” jelű intézményi jelentkezési lapok rendszere (kivéve a 2007-es keresztféléves jelentkezést, ahol utoljára még „A” és „B” jelű jelentkezési lapokat kell beadni), a jelentkezők egy jelentkezési lapon adhatják be a felsőoktatási felvételi eljárás során felvételi kérelmüket.
Részletesebben a kiadványban.
Diploma 2007: felsőoktatási rangsorok
Az Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) szakemberei által készített, különféle szempontok alapján összeállított egyetemi-főiskolai rangsorokat tartalmazza a HVG idei diplomakiadványa.