Tanulni vágyók © sxc.hu

Az elmúlt években továbbtanulási ügyekben megszokott hangos vita elmaradt az új, 2007-ben debütáló felsőoktatási felvételi rend kapcsán. Pedig ez összehasonlíthatatlanul nagyobb változásokat hoz a felsőoktatási intézmények és a diákok számára, mint mondjuk a pontszámrendszer változása. Ráadásul a felvételi folyamat egésze annak ellenére sem látható át teljesen, hogy megjelent róla a hivatalos tájékoztató.

Az mindenesetre nyilvánvaló, hogy az állam egyre kevesebb diákot hajlandó felvenni közpénzből finanszírozott képzésre. Jövőre ez a keret 6 ezer fővel lesz kevesebb, mint az idén, az 56 ezer diákból azonban 2007-ben csak 42,7 ezer fő vehető majd fel az alap-, illetve egységes osztatlan (például jogi, orvosi) képzésre. A szakképzésre 12,5 ezer hely van fenntartva, de ebből - ellentétben az előző évekkel - nem lehet majd átcsoportosítani alapképzésre. Összességében tehát jó 10 ezerrel kevesebb hallgató kezdheti meg jövőre államilag finanszírozott nappalis tanulmányait, mint az idén.

A felvételi tájékoztatóban újdonság, hogy az intézményeknél nincsenek szakokra lebontott keretszámok, azaz az oktatási tárca nem vállalja előre, hogy mondjuk Miskolcon történelem szakon hány fő tanulmányait hajlandó finanszírozni. Ehelyett csak azt jelölik meg egy tól-ig számmal, hogy azon a szakon hány elsőst képes az intézmény nappali tagozaton oktatni. Ez az úgynevezett kapacitásszám azonban nemcsak az államilag finanszírozott, hanem a költségtérítéses hallgatókra is vonatkozik. Az egyáltalán nem biztos, hogy az intézmények e keretüket fel tudják tölteni. Az oktatási kormányzat ugyanis képzési területenként megállapította, mennyi hallgatót hajlandó állami pénzből finanszírozni, ez a szám pedig jóval kevesebb, mint ami az intézmények összkapacitása. A különbséget azonban gyakorlatilag nem lehet majd költségtérítéses hallgatókkal pótolni. Ez azt jelenti, hogy egyes területeken - így az agrár-, a bölcsész- vagy a jogászképzésben - jelentősen csökkentették a felvehető diákok keretszámát. A minisztérium vezetői határozottan állítják, hogy nem engednek az esetleges lobbizásnak, azaz minden képzési területre csak annyi diákot lehet államilag finanszírozott képzésbe felvenni, amennyi e keretbe belefér.

Megnehezíti a diákok döntését, hogy nem közölték előre, mi lesz az egyes szakok keretszáma. Azt ugyan már lehet tudni, hogy bölcsészképzésre 4800 közpénzes diákot lehet felvenni, ám azt nem, ebből mennyi jut mondjuk történelem szakra. A minisztérium erről a hírek szerint a jelentkezések tavaszi összesítése ismeretében kíván majd dönteni, oda juttatva több helyet, ahová többen jelentkeztek első helyen. Nem elképzelhetetlen azonban az sem, hogy egészen a jövő júliusi felvételi döntésig kivárnak a helyek elosztásával. Akkor ugyanis a pontszámok alapján szakonként rangsorba állítják majd a diákokat, s ott húzzák meg a vonalat, amekkora a szaknak a kerete. "Az, hogy nincs intézményi keretszám, jó a hallgatóknak, hiszen így a legjobbak kerülnek be abba az intézménybe, amit választottak" - állította a HVG kérdésére Kerekes Gábor, az Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) igazgatója. Mint elmondta, így a legjobb diákok kapják az állami támogatást, s viszik tovább a kiválasztott intézménybe.

Az viszont biztos, hogy e megoldás nyitva hagyott egy kiskaput az intézmények számára, s júliusban az elmúlt évekhez hasonló komoly harc indul majd az államilag finanszírozott helyekért. Karok és intézmények sorsa múlhat ugyanis azon, hogy egyes szakok keretszámait a tárca szakemberei miként állapítják meg. A pontos metódussal azonban még az intézményi vezetők sincsenek tisztában. Valamennyi, a HVG által megkérdezett vezető úgy tudta, hogy intézménytől függetlenül a szakokon egységes országos pontszámminimum lesz, hiszen az egységes alapképzés ezt követelné meg. Ezt az értelmezést a felvételiről november végén megjelent kormányrendelet sem oszlatta el, hiszen aszerint "a jelentkezőkről egységes rangsorolás alapján ponthatár alkalmazásával kell dönteni. A ponthatár alatti eredménnyel senki nem vehető fel, aki a ponthatárt elérte vagy meghaladta, kötelező felvenni". Ez az előírás intézményenként és szakonként értendő - mondta az OFIK igazgatója, tehát nem lesz egységes országos ponthatár.

© sxc.hu

Az új felvételi rendszer a népszerűbb intézményeknek kedvez majd. Ezt a jogászok példáján ki is lehet mutatni, hiszen ennek a szaknak - mivel ötéves osztatlan képzés - már ismerni lehet a keretszámát. Ez jövőre 1200 lesz, ennyi új hallgató oktatását finanszírozza majd az állam. A négy legnépszerűbb jogi kar (a budapesti ELTE és Pázmány, valamint a pécsi és a szegedi) maximális kapacitása ennél közel kétszáz fővel több, ha tehát ők betöltik a saját keretüket, akkor a többieknek csak költségtérítéses diákok jutnak. Egy kart rájuk építeni viszont ma még meglehetősen bizonytalan kimenetelű vállalkozás.

Minden attól függ tehát, hogy a diákok milyen sorrendben jelentkeznek. Ha első helyen a legjobbak erre a négy intézményre, akkor a másik négy jogi kar rövid úton becsukhatja a kaput. Tavaly az ELTE-re 137 pont kellett a bejutáshoz, a Pázmányra 130, míg Miskolcra például 122, s ez utóbbi helyen volt a jelentkezők pontátlaga is a legalacsonyabb, kevesebb mint 128 pont. Jövőre azonban Miskolcra is csak azok kerülhetnek majd be, akik beleférnek az 1200-as keretbe, ehhez azonban magas pontszám kell majd, ami azt jelenti, hogy akkor tudnak csak sok hallgatóra szert tenni, ha a hozzájuk első helyen jelentkező diákok magas pontszámot hoznak magukkal.

"Az építőmérnököket képző intézményeknél félő, hogy a kicsik nem jutnak elég diákhoz" - vázolta aggodalmait a HVG-nek Majdán János, a bajai Eötvös József Főiskola rektora. Szerinte ugyanis várhatóan úgy alakul majd a szak kerete, hogy a Műegyetem vagy más nagyobb intézmények betöltik azt, így nekik legfeljebb költségtérítéses diákok jutnak majd. "A megoldás az lenne, ha a minisztérium kimondaná, hogy minden intézmény a felvételi tájékoztatóban megadott kapacitásának csak az alsó határát vehetné igénybe államilag finanszírozott diákok felvételére" - mondta a rektor.

Ennek azonban ellentmond a kinyilvánított minisztériumi szándék: közvetve az is cél, hogy a felsőoktatási intézmények száma csökkenjen. A tárca azt kommunikálja ugyan, hogy erről nem ők, hanem a jelentkező diákok döntenek majd, de azért ez nem teljesen van így. A minisztérium ugyanis beavatkozik a folyamatba a képzésterületek és a szakok keretszámainak, illetve a szakok intézményi kapacitásszámának a kialakításával. Hiller István oktatási miniszter a múlt héten három-négy intézményre tette azoknak a számát, amelyek ebben az évtizedben kénytelenek megszűnni. Magda Sándor, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola rektora, szocialista parlamenti képviselő szerint viszont ez a szám elérheti az intézmények egyharmadát is. Ez azért is valószínű, mert a jövő évi felvételi orientáló lesz a 2008-asra, hiszen a diákok első helyen valószínűleg azokat a képzéseket jelölik majd meg, amelyekre 2007-ben sokan bekerültek, s így egy önmagát gerjesztő folyamat indulhat el.

RIBA ISTVÁN