A fórum foglalkozott a konvergencia programról Brüsszelnek készített legújabb jelentéssel is. A munkáltatói érdekképviseletek kifogásolták, hogy a jelentés az adó- és járulékbevételek emeléséről szól, miközben a kormány a szociális partnerekkel e tételek csökkentéséről tárgyal.
Székely Judit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára elmondta, hogy az eddigi tárcaegyeztetés alapján a program változni fog néhány ponton. Így például 50 évről 55 évre emelik azt a korhatárt, ami felett a rendszeres szociális segély igénybevételéhez nem kellene teljesíteni a negyedévenkénti 15 napos közjellegű munkát. Ugyanakkor olyan élethelyzetben lévő személyek is mentesítést kaphatnának a helyi önkormányzat rendelete alapján a kötelező közjellegű munka végzése alól, akik abban nem tudnak részt venni. Azok az eredeti koncepció szerint is mentesülnének e kötelezettség alól, akik más módon bizonyítják munkavállalási hajlandóságukat, például egyéb munkaerőpiaci programokban vesznek részt.
A munkateszt néven ismertté vált kötelezettség egyébként jól méri majd a rendszeres szociális segélyben részesülők munkához való viszonyát, így a további közvetítésüket, tartós elhelyezkedésüket teszi könnyebbé. Ebből az eredeti koncepcióból a szaktárca nem engedhet az OÉT munkavállalói oldalának már korábban is hangoztatott kifogásai ellenére sem - hangsúlyozta a szakállamtitkár.
Bár a szakszervezetek azt is bírálták, hogy az előterjesztő nem enged abból a követelményből sem, hogy a feketemunka végzésnek a munkavállalók esetében is legyenek bizonyos szankciói. Így ha a rendszeres szociális segélyben vagy álláskeresési járadékban részesülő feketemunkát végez az a segély vagy járadék további folyósításának megszüntetését jelenthetné.
Az ülésen Tokár István, a munkáltatói oldal szóvivője kezdeményezte, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülők foglalkoztatását vállaló cégek ne csak a 47 leghátrányosabb helyzetű kistérségben vehessék igénybe a hároméves teljes járulékmentességet, az egy éves tovább foglalkoztatási kötelezettséggel együtt, hanem ezt a lehetőséget kapják meg más területeken is a munkáltatók, ha például már két éve munka nélkülieket vesznek fel. Ezzel jól járna a költségvetés is, mert nem kellene segélyt fizetnie ezeknek a személyeknek.
Bálint Andrienn, a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetsége részéről azt kérte, hogy olyan munkáltatók is hozzá juthassanak a kedvezményhez, akik a hátrányos helyzetű településekről ingázókat, vagy áttelepülőket alkalmaznak.
Bálint Adrienn arra is felhívta a figyelmet, hogy a hároméves járulékmentesség a de minimis szabály alá tartozik, azaz az európai uniós előírások szerint össze kell számítani más kedvezményekkel, és ezek összeghatára a mezőgazdaságban igen alacsony. Ennek alapján pont a leghátrányosabb helyzetű településeken lévő mezőgazdasági üzemek nem tudják majd igénybe venni ezt a lehetőséget. Kérte, hogy a kormány haladéktalanul járjon el Brüsszelben e szabály alóli mentesítés érdekében.
Székely Judit elmondta, hogy más tagállamok is bírálják ezt a szabályozást, fontolóra veszik a közös brüsszeli fellépést.
Simon Gábor, a tárca államtitkára elmondta, hogy a törvénymódosítási javaslatokat a terveik szerint tavasszal terjesztik az Országgyűlés elé.
