Ádám Károly

Bírói kirendelésre, adószámos magánszemélyként, betöltött 62 év után nyugdíj mellett igazságügyi szakértői tevékenységet is végzek. Milyen járulékfizetési kötelezettségem keletkezik a szakértői díjak után? Munkaviszonyom 2007. első negyedévében szűnt meg. Az SZJA bevallásban ki kell-e töltenem a 0753-09 és 10 számú betétlapokat?

A hatósági kirendelés nem tartozik biztosítással járó jogviszonyok közé. Abban az esetben, ha a hatóság által kirendelt szakértő a tevékenységét ún. önálló tevékenységként folytatja, akkor ezen tevékenysége nem jár biztosítási kötelezettséggel, ebből következően a részére kifizetett díj sem képez járulékalapot. Ezen jövedelem után azonban a magánszemélyt az egészségügyi hozzájárulásról törvény  alapján 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli. (Részletek az APEH honlapon találhatók) A 0753-09 nyomtatványt akkor kell kitöltenie, ha volt százalékos EHO fizetési kötelezettsége 2007. évben. A 0753-10 nyomtatványt – munkaviszonyával vagy a szakértői tevékenységével összefüggésben - nem kell kitöltenie.

Horváth Balázs

Kérdésem, hogy fizethet-e betéti társaság osztalékelőleget? A gazdasági társaságokról szóló törvény csak a kft. és rt. esetében él külön szabályozással, bt-k esetében hallgat. Tudomásom szerint más törvény pl. számviteli nem rendelkezik a témában. Értelmezhető törvény hallgatása úgy, hogy igen, mert a Gt. nem zárja ki, vagy nem, mert nem "engedi" a Gt.?

Az osztalékelőleg fizetésének lehetőségét, konkrét szabályait a gazdasági társaságokról szóló törvény a jogi személyiséggel rendelkező társasági formáknál (részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság) határozza meg a felelősségi szabályok miatt. Egy Bt. esetében mások a felelősségi szabályok. Betéti társaság esetében az osztalékelőleg fizetésének lehetőségét a Gt. nem zárja ki, ezért lehet osztalékelőleget fizetni. Osztalékelőlegként csak akkor fizethető ki a közbenső mérlegben kimutatott adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített adózott eredmény, ha a lekötött és az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalékelőleget figyelembe véve nem csökken a jegyzett tőke összege alá.

Fekete Attila

Kérdésem én, mint munkavállaló, azonnali hatállyal mikor mondhatok fel. Fegyveres biztonsági őr vagyok, a munkáltatóm az adómat nem úgy rendezte, ahogy kell, ezért fel akarok azonnal mondani.

A Ön által jelzett probléma nem tűnik rendkívüli felmondási oknak. A rendkívüli felmondással kapcsolatban legyen nagyon óvatos, mert kellő indok híján az Ön kártérítési kötelezettségét is érintheti. Próbálja meg tárgyalás útján rendezni a problémát.

Györgyi

Holtig tartó haszonélvezeti joggal lakott lakásingatlan rám maradt háromötöd része már a fiamé. A maradék két ötödrész tulajdonjogát is szeretném neki ajándékozni. Ha az üres lakás piaci értéke körülbelül 9,7 millió forint, körülbelül mennyi ajándékozási illetéket kell fizetnem a fent említett két ötöd rész tulajdonjogának átírásakor?

A haszonélvezettel terhelten átruházott (elajándékozott) vagyon esetében a tulajdonszerzőt terhelő illeték alapja a haszonélvezet nélkül megállapított forgalmi érték és a haszonélvezet számított értéke közötti különbözet. Feltételezve, hogy az ingatlan forgalmi értéke 9,7 millió Ft, akkor abból a 2/5 rész forgalmi értéke 3.880 ezer Ft. Ha az Ön életkora az 51-65 évek közé esik, akkor a 2/5 rész használati jogának az értéke 1.164 ezer Ft. Illetéket (5 %) a két szám különbsége után kell fizetni, így várhatóan az ajándékozási illeték összege 136 ezer Ft lesz. Ha Ön már elmúlt 65 éves, akkor az ajándékozási illeték összege 155 ezer Ft lesz a fenti feltételek alapján. Az illetéket a tulajdont szerzőnek kell fizetnie. 

Trungel-Nagy Sándorné

Építkezés előtt álló fiatal házasok vagyunk egyenlőre egy gyermekkel. Két lakásunk van, egyik a bátyám, másik a párom szüleinek a nevén, ezeket az ingatlanokat szeretnénk eladni, és az értékükből építkezni. Kell-e az eladás után adót fizetnünk, illetve felvehetjük-e a szocpolt két gyermekre, ha még csak egy gyermek született meg?

Az adófizetési kötelezettség attól függ, hogy a lakások tulajdonosai mikor szerezték meg az ingatlanokat. Ha a lakás tulajdonjogának a megszerzése 2004. január 1-e előtt történt, akkor nem kell személyi jövedelemadót fizetni az értékesítésből származó jövedelem után. Ha a lakások megszerzése később történt, és az értékesítés során jövedelem keletkezett, akkor kell személyi jövedelemadót fizetniük, melynek összege függ a lakóingatlan megszerzésének évétől. Adóköteles rész: 2004. év 30, 2005. év 60, 2006. év 90, később 100 százalék. 
Az ajándékozási illeték kérdése is felmerülhet, attól függően, hogy hogyan használják fel a befolyó bevételt építkezésre, a pénzátadást hogyan teljesítik.

A vonatkozó jogszabály szerint az egygyermekes fiatal házaspár további egy születendő gyermek vállalása esetén hitelintézet útján - a hitelintézet által megfelelőnek minősített ingatlanfedezet biztosítása esetén - jogosult a megelőlegező kölcsön igénybevételére. A gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidő, egyben a megelőlegezés időtartama egy gyermek esetében négy év. A gyermek vállalt határidőig történő igazolt megszületése esetén a megelőlegező kölcsönnek az összegét az állam a hitelintézet részére közvetlenül megfizeti.

Molnár Mária

Unokatestvérem férjének készíteném az adóbevallását, és a következő kérdések merültek fel bennem: A fiatalember édesanyja 2002-ben, édesapja 2004-ben elhunyt. Az örökölt lakást 2007-ben eladták. Három testvér örökölt egyenlő arányban. A bevallásnál alkalmazhatom-e a következő szabályt: "ha a szerzéskori érték ... nem állapítható meg, akkor a bevételből költség címén annak 75 %-a vonható le. Mikor lehet ezt a szabályt alkalmazni? Náluk nincsenek meg az illeték kiszabási határozatok. A következő kérdésem: ha a testvérének lakásvásárlásra átad az egyik testvér valamennyi összeget, ebben az esetben is kell ajándékozási illetéket fizetni? Ha igen, mennyit és hogyan kell ezt intézni és bevallani?

A szerzéskori érték nem állapítható meg kategória nagyon kivételes esetekben használható. Ilyen lehet a kárpótlás vagy a szövetkezet megszűnése során megszerzett ingatlanok értéke. A kérdésében szereplő ingatlanra vonatkozóan biztosan nem lehet ezt a szabályt alkalmazni, mert a megfelelő információknak rendelkezésre kell állniuk, vagy azok – kérelemre - megszerezhetők. Az ingatlan eladásból származó adózott jövedelmet a magánszemély tetszés szerint használhatja fel, vagyis ajándékozhatja a testvérének. Azonban attól függően, hogy az ajándékozás milyen formában történik eltérően alakul az utánuk esetlegesen fennálló ajándékozási illetékfizetési kötelezettség. A testvérek közötti ajándékozási illeték mértéke 18 millió Ft-ig 15 %, 18 és 35 millió Ft között 21 % és 35 millió Ft felett 30 %. A takarékbetét ingyenes megszerzése mentesül az ajándékozási illetékfizetési kötelezettség alól. Ebbe a kategóriába tartozik az átutalással teljesített ajándékozás is.
Amennyiben valamely ajándékozás a törvényben meghatározott illetékmentesség körébe tartozik, akkor az ilyen ügyletet is be kell jelenteni az adóhatóságnak.

Szűcs Lászlóné
Nyugdíjas kiegészítő tevékenységet végző egyéni vállalkozóként a 8.5%-ot 2007. 01. 01.-tól kezdve befizettem, és a 0753. bevallásban, bevallottam. A kérelem lapot kitöltöttem, de igaz, hogy adatlapot is kell kérnem, majd nyenyit beküldeni április 30-ig. Vagyis, a menet ugyanaz, mint a főállású tevékenységet folytató egyéni vállalakozó esetében?

Igen, az úgynevezett nyenyi lapot a kiegészítő tevékenységet végző egyéni vállalkozónak is ki kell töltenie, és az  adózás is az általános szabályok szerint történik.