A jelenlegi szabályok szerint a miniszter meghatározhatja azokat a munkaköröket, ahol csak magyar állampolgárral, büntetlen előéletű, valamint a tizennyolcadik életévét betöltött személlyel létesíthető közalkalmazotti jogviszony. A módosítás kategorikusan kimondja, hogy közalkalmazotti jogviszony csak büntetlen előéletű, a 18. életévét betöltött és magyar állampolgárságú személlyel létesíthető. Ez utóbbi feltétel alól azonban jogszabály kivételt adhat, ilyenkor a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy is közalkalmazott lehet. A magyar nyelvtudás ilyenkor is megkövetelhető.

A határozott idejű jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottnak a hatályos szabályok szerint akkor jár végkielégítés, ha ugyan annál a munkáltatónál - egymást követően - több ilyen jogviszonya volt. A módosítás úgy szól, hogy két határozott idejű jogviszony elég a végkielégítéshez, ha azok között nem telt el 6 hónapnál több idő. Kettőnél több határozott idejű közalkalmazotti jogviszony eseten a hat hónapnál hosszabb megszakítás előtt fennállt jogviszonyok időtartamát nem lehet figyelembe venni.

A minősítés szabályainak kiadását a jelenlegi törvény az illetékes miniszter jogává és kötelezettségévé teszi. A módosítás meghatározza a kereteket. Eszerint a közalkalmazott 80-100 százalékig kiválóan alkalmas, 60-79 százalékig alkalmas, 30-59 százalékig kevéssé alkalmas, míg 30 százalék alatt alkalmatlan minősítést kap.

A munkáltató vezetője és helyettese, valamint a munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű feladatot ellátó vezető magasabb vezetőnek minősül. Az ilyen munkaköröket majd a törvény végrehajtási rendelete határozza meg. Fő szabály szerint a magasabb vezető állások betöltésére pályázatot kell kiírni.

A helyi önkormányzatok által fenntartott szolgáltató feladatokat ellátó egyes költségvetési szerveknél nem bízható meg magasabb vezető, illetőleg vezető beosztás ellátásával az, aki - illetőleg, akinek közeli hozzátartozója - a szerv fő tevékenységével azonos vállalkozói tevékenységet végez. Az sem lehet vezető, aki az ilyen tevékenységet végző és az intézménnyel gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társasággal, illetőleg munkáltatóval tagsági viszonyban, munkaviszonyban, további munkaviszonyban, illetőleg munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.

A kinevezett, illetve megbízott magasabb vezető és vezető munkavégzésre irányuló további jogviszonyt nem létesíthet. Nem vonatkozik ez a tilalom arra a jogviszonyra, amelyet tudományos, ismeretterjesztő, oktatói vagy szerzői jogi védelem alá eső tevékenységre létesítettek.

A közalkalmazotti alapszabadság - a besorolástól függően - 20, illetve 21 munkanap. A módosítás előírása szerint a magasabb vezető munkakörre kinevezett közalkalmazottat naptári évenként 35, a vezetői munkakörre kinevezett közalkalmazottat pedig 30 munkanap alapszabadság illeti meg.

A javaslat részletezi a vezetők és magasabb vezetők prémium feladatainak meghatározását is. Ennek összege az éves illetményük 40 százalékára rúghat.

Szintén új szabály az előbbi kategóriákba tartozók anyagi felelősségének meghatározása. Ők a gondatlanul okozott károkért teljes mértékben felelnek. A szándékosan okozott károkért történő felelősségnél pedig a Munka Törvénykönyve az irányadó. Az új, illetve módosuló szabályok többsége várhatóan június 30-án lép hatályba.