Öt trend, ami drasztikusan átalakítja a munkát

Jövő-dosszié

Megrendelem a könyvet.

A globalizáció két irányban hat. Egyrészt kevés szakértelmet igénylő állások millióit veszítjük el azért, mert az ilyen munkákat olcsóbban el lehet végeztetni Kínában, Indiában vagy Afrikában. Másrészt viszont lényegtelen szemponttá válik a földrajzi hely, a magas szintű szakképzettséget igénylő munkák sem helyhez kötöttek többé. Ezért a gazdasági társaságok globálisan toborozzák majd a dolgozóikat, s a dolgozók hol ebbe, hol abba az országba költöznek majd. Még az sem lesz ritkaság, hogy a dolgozó nem abban az országban él, ahol állásban van. Gyengül az alkalmazottak kötődése a cégükhöz, cégek iránt el nem kötelezett dolgozók keresik majd a mindenkori legjobb lehetőségeket a piacon. Fölerősödik a fordított munkaerő-vándorlás trendje is: az Egyesült Államokból visszatérnek Indiába az onnan kivándorolt munkavállalók, mert jobb munkalehetőségeket találnak otthon. A leginkább sokkoló jelenség azonban a születések számának csökkenése következtében szinte minden országban fellépő munkaerőhiány lesz.

2. Egyensúly munka és magánélet között

Húsz vagy harminc évvel ezelőtt a szakértők a szabadidős társadalom megszületését jósolták. Ennek ellenére ma nem kevesebbet, hanem többet dolgozunk, mint azelőtt, és több időt töltünk közlekedéssel. A globalizációnak is köze lehet a dologhoz, de elképzelhető, hogy a szervezetek karcsúsítása van a háttérben. Egy másik elmélet az alacsony kamatlábakat, a fogyasztói szemléletet és az eladósodást teszi felelőssé érte. Ráadásul a sok elfoglaltság manapság még státusszimbólumnak számít, bár már nem sokáig. Az éjjel-nappali nyitva tartás munkakultúrája ellen fellázadnak a szülők, mert szeretnének több időt tölteni gyermekeikkel, s a hosszú munkaidő társadalmi költségeivel kapcsolatban perekre és új jogszabályokra számíthatunk. Például kártérítést fognak követelni a munkaadóktól azok a dolgozók, akiknek a túl sok munka, az irreális célok és a családdal töltött esték, hétvégék hiánya miatt tönkrement a házasságuk, stresszel összefüggő betegségeket kaptak, vagy magatartászavarban szenved a gyermekük.

3. Technika és automatizálás

A múltban a mesterséges intelligencia és a robotok fejlődése került az újságok címlapjaira; a jövőben gyakrabban találkozhatunk például az alkalmazottak elektronikus címkézésével vagy figyelésével. A szakmai önéletrajzok elérhetők lesznek online vagy talán záróvédjeggyel ellátott, testünkbe beültetett azonosító chipeken lesznek megtalálhatók. Mindennaposak lesznek az online állásbörzék és személyazonossági ellenőrzések is. Technikai megoldások születnek a munkával összefüggő stressz enyhítésére, a megbeszéléseket, konferenciákat egyre gyakrabban szervezik virtuális formában. Sokan dolgoznak majd otthonról vagy útközben, de az iroda mint a munkavégzés központja továbbra is létfontosságú lesz, nem utolsósorban azért, mert az embereknek szükségük lesz a másokkal való személyes érintkezésre. Ugyanakkor a drót nélküli adatátvitel és a nagy sebességű kapcsolatok jóvoltából bárhol elvégezhetjük irodai tennivalóinkat, ezért egyre többet fogunk dolgozni szabadságunk alatt, akár a világ legeldugottabb pontjain is.

4. Vállalatok társadalmi felelősségvállalása

A jövőben a gazdasági társaságoknak többet kell tenniük azért, hogy vonzóvá tegyék magukat a munkavállalók számára, hogy megtarthassák a dolgozóikat. A majdani újoncok és a fogyasztók számára is egyre fontosabb lesz, hogy a cégek etikus magatartást tanúsítanak-e, és mekkora szerephez jut döntéseikben a szociális felelősségérzet. A befelé forduló marketing jegyében a cégek olyan márkanevek kialakításán fáradoznak majd, amely vonzó lehet a már belépett és a reménybeli új dolgozók számára. Nagyobb fontosságra tesz szert a bizalom és az átláthatóság, és a fogyasztók vásárlási döntéseiben az értékrendjük is szerephez jut. Ennek eredményeként csökken a különbség a befelé és a kifelé irányuló kommunikáció között, a szervezetek egyre inkább rákényszerülnek, hogy az igazat mondják.

5. Fiatal nemzedék

Ha folytatódik a gazdasági növekedés, s ha az automatizálás és a mesterséges intelligencia nem pótolja a szakképzett munkaerő hiányát, akkor a fiatalok diktálhatják majd a feltételeket, egyszerűen azért, mert több lesz az állás, mint a jelentkező. A munkaadók ezért rugalmasabbak lesznek a munkavégzés módját és helyét, valamint a díjazás módját illetően. Nőni fog a virtuális hálózatok jelentősége a tennivalók intézésében; a döntések a kollektív bölcsesség jegyében születhetnek, s az innovációs folyamat nyílt vagy megosztott innovációs elveket követ.