szerző:
hvg.hu

Egymás után jelentik be leépítési szándékukat és terveiket az európai nagyvállalatok: az autóiparon és a pénzügyi szektoron kívül az idegenforgalom is érzékeny terület. Hogyan érinti a válság a külföldön munkát vállalókat? Milyen esélyeik vannak és lesznek azoknak, akik az unió tagállamaiban próbálnak szerencsét? Kitekintés.

„Hat hónapig dolgoztam egy brit tulajdonú autószerelő-műhelyben. Két hete közölte a főnököm, hogy már nem tart igényt a munkámra, a válság miatt elküldte öt dolgozóját. Köztük engem is. Mivel alig páran maradtak a műhelyben, nem tudom, hogy boldogulnak majd - a britek nem vállalják az ilyen kulimunkát -, de ez már nem az én gondom. Erre a hónapra még megkaptam a pénzemet, most állást keresek” - meséli a Nagy-Britanniában dolgozó Gergely, aki saját kapcsolatait latba vetve helyezkedett el, éppen fél éve. A 30 éves, szakmunkás végzettségű férfi attól tart, a leépítések miatt nem kap majd munkát Angliában, előbb-utóbb haza kell jönnie. „Itthon sem jobb a helyzet, ezért megpróbálok Németországban vagy Ausztriában találni valamit. Csak az a baj, hogy németül egyáltalán nem beszélek, így nehezebb lesz” - ad hangot aggodalmának.

Pénzkeresők. Jó, ha van
© AP
Nagy-Britanniában októberben arról cikkeztek a napilapok, hogy a brit kormány bevándorlási stopot kíván bevezetni a lassuló gazdasági növekedés és az egyre növekvő munkanélküliség miatt. Phil Woolas bevándorlásügyi miniszter szerint így meg lehet akadályozni a „túlnépesedést”, hogy a bevándorlóknak köszönhetően 70 millióra duzzadjon a szigetország lakossága. A brit kormány szerint ugyanis egyensúlyt kell fönntartani a bevándorlók és az országot elhagyók között, ez pedig úgy lehetséges, ha a válság hatására és következményeire való tekintettel először a brit állampolgároknak adnak munkát, a betelepülők számát pedig limitálják. Kérdés, hogy a helyiek elvégzik-e azokat a rangon alulinak tartott munkákat - idénymunkák -, amelyeket fél éve már a közép-kelet-európai vendégmunkások is visszadobtak.

Májusban ugyanis a londoni Institute for Public Policy Research (IPPR) kutatóintézet nyolc EU-tagállam - Magyarország,  Szlovákia, Csehország, Lengyelország, Szlovénia és a balti köztársaságok - munkavállalóiról készített felméréséből az derült ki, hogy a Nagy-Britanniába érkezett kelet-európai munkavállalók fele már hazament. Ezzel együtt jelentősen csökkent az újonnan érkezettek száma, tekintettel a brit gazdasági helyzetre: a fenyegető recesszióra, a gyengülő fontra és az egyre dráguló lakásfenntartási,  valamint megélhetési költségekre. A csökkenő tendenciát a brit belügyminisztérium is megerősítette, közlésük szerint már 2007 második felében érezhető volt a külföldi munkaerő-áramlás visszaesése, ekkor 17 százalékkal kevesebb kelet-európai munkavállaló volt hivatalosan bejelentve, mint egy évvel korábban. A „túlnépesedés” felett érzett aggodalom mindezek fényében kicsit irreálisnak tűnhet. És mégis van alapja, ha azt vesszük, hogy Nyugat-Európában sem jobb a helyzet. A globális pénzügyi válság nyomában járó recesszió ugyanis rányomta a bélyegét a legtöbb EU-tagállam munkaerő-piacára.

Pánikra semmi ok?
Az Európai Bizottság legújabb jelentésében megállapítja, a nyugat-európai országoknak ezután sem kell attól tartaniuk, hogy az olcsó kelet-európai munkaerő elárasztja a piacot. Összességében kevés állampolgár él vagy dolgozik hazáján kívül: az új tagállamok polgárai közül a litvánok a legaktívabbak, 3,2 százalékuk él vagy dolgozik külföldön. Őket követik a ciprusiak (3 százalék), a románok (2,5 százalék) és a lengyelek (2 százalék).
Novemberben a német gazdaság is - amely addig „jól tartotta magát” -, recesszióba süllyedt, ugyanis kiderült, hogy a GDP a harmadik negyedévben csökkent, mégpedig 0,5 százalékkal a második negyedévhez képest. A visszaesés eddig nem éreztette hatását a német álláspiacon, októberben a kicsúcsosodó nemzetközi pénzügyi válság ellenére nőtt a foglalkoztatás és csökkent a munkanélküliség. Novemberben 2,997 millióra esett vissza a munkanélküliek száma az októberi 2,998 millióról (7,1 százalékra az októberi 7,2 százalékról). Ugyanakkor a Német Gazdasági Intézet (IW) éves felmérésében igencsak borúlátó: becsléseik szerint 2009-re akár 190 ezerrel - 3,5 millióra - nőhet a munkanélküliek száma Németországban. Ezt támasztja alá egy frissen nyilvánosságra hozott felmérés is, amelyből kiderül, hogy a német cégek 35 százaléka - vagyis nagyjából minden harmadik - elbocsátásokat tervez jövőre.

A válság tapintható: országok, tények (Oldaltörés)

Spanyolországban sem valami fényes a helyzet: a tömeges elbocsátások már 2007-ben megkezdődtek, ekkor a munkanélküliek száma 117 ezerrel nőtt, számuk mára meghaladja a kétmilliót: ennek fele külföldi állampolgár. Akadnak olyan EU-tagállamok, ahol a válság hatása közvetlenül nem érződik a munkaerőpiacon: a lengyel munkanélküliség októberben az előző havi 8,9 százalékról 8,8 százalékra csökkent. Hasonló a helyzet a cseheknél is, itt a munkanélküliségi ráta 5,2 százalékra mérséklődött a szeptemberi 5,3 százalékról. Szerbiában is kevesebb, 720 ezer munkanélkülit tartottak nyilván, mint augusztusban, amikor ez a szám 6 ezerrel nagyobb volt. Meglepő viszont, hogy az évek óta gazdaságilag töretlenül fejlődő Dániában októberben - öt éve először - nőtt azok száma, akik állás nélkül maradtak, igaz, csekély mértékben, 1,7 százalékra a korábbi 1,6 százalékról.

Biztos megélhetés? Tálcán kínálják
© sxc.hu
A helyzet talán Romániában a legaggasztóbb: már most egymilliós elbocsátásokkal számolnak Erdélyben. Fölmerül a  kérdés:  mi lesz, ha hazatérnek Európából a román vendégmunkások? Csak Spanyolországban közel 450 ezer román - többnyire idénymunkás - dolgozik, közülük 130 ezer még az idén elveszítheti állását. Novemberben - az elbocsátási hullámot meglovagolva - jelentette be a világ egyik legnagyobb gumiabroncsgyártója, a Michelin, hogy három romániai gyárában összesen 3450 alkalmazottjának kényszerpihenőt rendel el. És ez csak az első lépés: az azonnali elbocsátásnál kétségkívül jobb, ám a távolabbi kilátások szempontjából aligha.

Szintén ezt a kényszermegoldást választotta a Renault és a Peugeot-Citroen gyár Franciaországban. Mindkettő átmeneti időre bezárta telepeit októberben, dolgozóit pedig kényszerpihenőre küldte: a cégvezetés arra kérte az alkalmazottakat, hogy szabadságukat erre az időre vegyék ki. A Renault-csoport Európa-szerte közel 80 ezer embert foglalkoztat, első körben 6 ezertől válik meg, ebből 4900-an Franciaországban veszítik el állásukat. A Peugeot-Citroen az európai piac összeomlására hivatkozva szüneteltette gyáraiban a termelést három hétig. Franciaországban novemberben már 20 millióra kúszott a munkanélküliek száma, szeptemberhez képest 2,4 százalékkal többen vannak.

A leépítések - a fenti példákból is kiderül - eleinte leginkább az autóiparban és a pénzügyi szektorban mutatkoztak meg erőteljesen, illetve az ezekhez szervesen kapcsolódó beszállítókat, kis- és középvállalkozásokat érintette érzékenyen. A bankoknál már szeptemberben-októberben megkezdődött a drasztikus leépítés: az amerikai JP Morgan például háromezer befektetési bankárától válik meg, a legnagyobb bevételt produkáló kereskedelmibank-csoport, a Citigroup pedig bejelentette, hogy az októberben tervezett 22 ezres leépítést újabbal fejeli meg: ezúttal 53 ezer főt küld el, köszönhetően a zsinórban negyedik negyedévi veszteségnek.

Mindezek ellenére a pénzügyi szektorban vezető pozíciót betöltők az Egyesült Államokban év végén biztos, hogy nagy prémiumot kapnak. Az ötödik negyedéve veszteséges Merrill Lynch 6,7 milliárd dollárnyi prémiumot fizet vezető beosztottainak - a The Washington Times című amerikai napilap beszámolója szerint, amelyből az is kiderül, hogy az átlagos jutalom fejenként 110-210 ezer dollár is lehet, pénzintézettől és pozíciótól függően. A német kormány ezen a területen megszorító intézkedéseket tervez: korlátozná a menedzseri béreket, amelyek az eget verik: az év végi jutalékok, prémiumok miatt már a lakosság is ferde szemmel néz a pénzügyi és gazdasági vezetőkre. Csak egy példa: a Porsche vállalat vezetője, Wendelin Wiedekind 60 millió eurót keresett tavaly.

Dominó-elv: ha egy üzlet beindul... (Oldaltörés)

A válság hatása lassan a többi szektorba is beszivárog: komoly problémákkal kell szembenézniük az idegenforgalomban, a szolgáltatóiparban dolgozóknak is. Csak néhány példa: a Henkel vegyipari csoport öt európai gyárát zárja be Németországban, Olaszországban, Nagy-Britanniában és Franciaországban, holott februárban még „csak” háromezres elbocsátásról szólt a fáma, ami a jelenlegi dolgozói létszámnak közel tíz százaléka.

Drasztikus létszámleépítést tervez a Telekom Austria: az osztrák telefontársaság tervei szerint 2500 munkahely szűnik meg a következő években. Az osztrák szövetségi posta 9 ezer alkalmazott elbocsátását tervezi 2015-ig, a Deutsche Post hasonlóan nagyszabású leépítésre készül: 9500 munkahelyet szüntet meg az Egyesült Államokban, ahol bezárja minden DHL expressz szolgáltató központját. És ez még csak a kezdet.

Hogyan hat mindez az Európában munkát vállalókra? Milyen lehetőségeik vannak és lesznek? „A válság egyelőre nem befolyásolja az álláshirdetések számát, nem csökken a külföldi munkáltatók száma, akik vendégmunkásokat toboroznak” - mondta a hvg.hu-nak Kovács Géza, az EURES - Európai Foglalkoztatási Mobilitás Portáljának - munkatársa. „Ez abból is következhet, hogy az unióban a magyarok nem dolgoznak százezrével, mint a lengyelek vagy románok. Ha ugyanis százezer munkavállalóból hazaküldenek tízezret, nem lehet annyira észrevenni, mint ha hatszázezerből elküldenek hatvan-nyolcvan ezret” - világít rá a helyzetre Kovács Géza, hangsúlyozva, hogy az európai álláslehetőségeket kínáló portálon jeleleg is több mint egymillió pozíciót hirdetnek. Ezek egy része uniós állampolgároknak szól, de akad olyan is, amelyet csak azok tölthetnek be, akik beszélik a befogadó ország nyelvét - ha a hirdetést Portugáliában adták fel, alapkövetelmény lehet a portugál nyelv ismerete, ha Észtországban, akkor az észté.

Hasonló tapasztalatokról számol be Kiss Zoltán, egy hazai állásközvetítő cég munkatársa. Elmondása szerint a külföldiek továbbra is keresik a jelentkezőket, legfőképp a szezonális munkákra: a betakarítás elmúltával inkább az építőipari és a vendéglátóipari munkák - felszolgálás, takarítás - népszerűek. „Ezekre a pozíciókra mindig lesz jelentkező, ahogy kereslet is lesz a külföldi vendégmunkásokra, mert a helyiek még válság idején sem végzik el a sokszor 'alantasnak' titulált munkákat”.

Pesszimista előrejelzés
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) becslései komoly aggodalomra adhatnak okot: előreláthatóan 20 millió állás esik majd álgozatul a globális pénzügyi válságnak. Eszerint a munaknélküliek száma a jelenlegi 190 millióról 210 millióra nőhet világszerte 2009 végére. Legalábbis az ILO előrejelzése szerint, amely a legrizikósabb területek közé az építő- és az autóipart, valamint az idegenforgalmat, a pénzügyi és ingatlanágazatokat sorolja.





 



hvg.hu Karrier

A válság szétbombázza az álláspiacot?

Mire számíthatnak a hazai munkavállalók, amikor a gazdasági válság hatására világ- és Európa-szerte rohamtempóban bocsátják el alkalmazottaikat a kis- és nagyvállalatok? Mely szektorokat érintheti legérzékenyebben a válság, és kik eshetnek a létszámleépítés áldozatául? Borúlátás és válságkezelés.

Mindhárom magyar csapat továbbjutott az Európa-ligában

Mindhárom magyar csapat továbbjutott az Európa-ligában

De Ligt végre a Juventusé

De Ligt végre a Juventusé

Emlékszik még a Plants vs. Zombies játékra? Készül az új, és sokkal szebb rész

Emlékszik még a Plants vs. Zombies játékra? Készül az új, és sokkal szebb rész

Megkezdődhet a Notre-Dame újjáépítése – nézegessen fotókat a jelenlegi állaptokról

Megkezdődhet a Notre-Dame újjáépítése – nézegessen fotókat a jelenlegi állaptokról

Nagyszerű újítás került a Google Mapsbe, a bringások imádni fogják

Nagyszerű újítás került a Google Mapsbe, a bringások imádni fogják

Rajtol a Campus Fesztivál, jön a Limp Bizkit

Rajtol a Campus Fesztivál, jön a Limp Bizkit