Hatályba lépett a „lex Magyar”

Az Országgyűlés április végén szavazta meg azt a javaslatot, amely szigorítja a magyar EP-képviselők vagyonnyilatkozati kötelezettségét, és akár azt is lehetővé teszi, hogy az azt rosszul vagy nem teljesítő politikusok mandátumát megvonják. A törvényt sokan „lex Magyarként” is emlegetik, mert a Tisza Párt elnöke és EP-képviselője szerint őt akarják ellehetetleníteni annak módosításával, amely alapján az Európai Parlament 720 képviselője által azonos tartalommal évente kitöltendő vagyonnyilatkozat mellett a 21 magyar képviselőnek külön előírják egy második vagyonnyilatkozat közzétételét is.

A Nemzeti Választási Iroda (NVI) közleménye szerint szerdán hatályba lépett az új szabályozás, az EP-képviselők május 29-étől július 11-éig nyújthatják be vagyonnyilatkozatukat a Nemzeti Választási Bizottsághoz – írják. A dokumentumok mellé csatolni kell a közös háztartásban élő házas- vagy élettárs és gyermek azonos tartalmú vagyonnyilatkozatát is.

Ahogyan megírtuk korábban, az Országgyűlés azzal indokolta a törvény módosításának szükségességét, hogy azzal a közélet tisztaságát őriznék, „az elmúlt években az EP egyes képviselőivel, tisztségviselőivel összefüggésbe hozható korrupciós botrányok” tanulságaként. Az utalást nem nehéz Magyar Péterre érteni, akit a kormány propagandája rendszeresen Brüsszel fizetett emberének titulál. A mandátummegvonásig menő szankció pedig kifejezetten alkalmas is lehet a mentelmi joggal csak EP-képviselőként rendelkező Magyar félreállítására, aki ellen már két mentelmi jogi eljárást is kezdeményezett a magyar ügyészség. Egyet a tavalyi botrány miatt, amikor a gyanú szerint Magyar egy őt videózó férfi telefonját eltette, majd a Dunába dobta. A másik egy magánvádas eljárás. Ügyét már tárgyalják, de mentelmi jogát még nem függesztették fel.

Nyitókép: Cabrera Martin