„A technofasiszta törvény és az eltakarítási törvény visszavonásáért.”
Kedd délután 17 órára ismét tüntetést szervezett Hadházy Ákos, visszatérve a Ferenciek terére a múlt heti Fővám téri demonstráció után. A független országgyűlési képviselő „a technofasiszta törvény és az eltakarítási törvény visszavonásáért” hívta össze az embereket. Bár az idő már tavaszias, nagyjából annyian gyűlhettek össze a Klotild-palota árnyékában, mint amennyien a Fővám téren is voltak a múlt héten.
Némi zenés felvezetés után Hadházy Ákos elmondta, hogy valaki más lefoglalta a tüntetések szokásos helyét, ezért tartják a mai eseményt egy picivel odébb. A rendőri jelenlét a szokott módon számottevő volt.
Az első felszólaló a héten érettségiző Majer Bendegúz volt. Arról beszélt, hogy kilenc napja (itt van némi hiba, mert 14 napja jelent meg) Oroszországban ébredtünk, utalva ezzel az „ellehetetlenítési” törvény tervezetére. Majer szerint a nyílt önkényuralom és a vegytiszta zsarnokság időszaka, ahol viszont zsarnokság van, ott ellenállás is van szerinte. Azt mondta, nem hátrálnak meg, a rendszer fél a tudatos állampolgároktól.
Utána Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere beszélt arról, hogy a kormány nem tűri meg a civileket, a Pride-ot vagy az önálló szervezeteket, amelyek bemutatják a hatalom visszásságait.
Diktatúrában nincs szükség szabad sajtóra sem, akiket most akarnak bedarálni Baranyi szerint. Ha nem állnak ellen az emberek, akkor szerinte a független sajtót bedarálják, mint korábban a Népszabadságot, az Origót vagy az Indexet. A polgármester szerint az nem igaz, hogy gumicsont ez az ügy, mert ez a jogállam felszámolása, „szőnyegbombáznak”. Úgy fogalmazott, fizikai erőszak nélkül, de harcolni kell a hatalom ellen, mindenhol, minden felületen, „elég volt belőletek, takarodjatok!”.
Baranyi szerint nem lehet megvárni a választásokat a tiltakozásokkal, mondván, addig fél lábbal is kibírjuk. Szerinte addig tönkremehetnek az „ellehetetlenítési” törvény által érintett szervezetek, ráadásul arra sincs garancia, hogy választási vereség esetén a Fidesz átadja a hatalmat. Emiatt, ha megszavazzák a jogszabályt, akkor
Baranyi javaslatot fog tenni arra, hogy Ferencváros önkormányzata hozzon létre egy 50 millió forintos alapot a megtámadott civil szervezetek és szerkesztőségek megsegítésére.
„Csalódás, hogy másfél évtizede foglalja a nép házát az a bűnszervezet, amit a Keresztapa is tisztelettel nézne” – erről már Simon Bence beszélt, aki külföldről tért haza. Azt mondta, nem azért áll ott, hogy megmondja, kire szavazzanak. Jelenleg szerinte nincs olyan ellenzéki csoport, amely valóban a nép érdekeit szolgálná, és nem csak személyes megélhetéséért ragaszkodna a mandátumához. Leszámítva szerinte Hadházy Ákost.
Utána a politikus lépett színpadra. Elmondta, a jövő héten is tüntetnek, és beszélni fog Paizs Miklós, Sickratmen. A képviselő arról szólt, hogy nagyon sok művész kereste őket, és küldött nekik felvételt, akik korábban azt mondták, politikai rendezvényeken nem vállalnak fellépést.
Nagy Szilárd egyetemista is a felszólalók között volt, mint mondta, ő egy 5 fős fizikatanár-évfolyam egyik tagja. Ő a beszédében a kormány gyermekvédelmi politikájának ellentmondásait vette sorra. A kegyelmi ügyet, amikor egy pedofilügy egyik résztvevője kapott szabadságot, majd azt, hogy a gyermekvédelemre hivatkozva szabadon betilthatnak bármilyen tüntetést. Az „ellehetetlenítési” törvénnyel kapcsolatban azt mondta, félő, nem lesz olyan média, amely tájékoztatni tudná a választókat, így bármilyen törvényt hozhat a kormány.
Nagy után Hadházy beszélt arról, hogy már a 11. alkalommal tüntetnek. Mit lehet arról mondani, hogy ennyi tiltakozás után még nem értek eredményt? – tette fel a kérdést. Szerinte azt is érdemes megvizsgálni, mi van, ha nem demonstrálnak: „A legszánalmasabb nemzet lettünk volna, ha szó nélkül hagyjuk, hogy bevezetik a kínai arcfelismerő rendszert Magyarországon ellenzékiek ellen, vagy az ellehetetlenítési törvényt. Ha nem tiltakozunk, akkor esélyünk sem lenne arra, hogy visszavonják a jogszabályokat.
Tartjuk az égő parazsat, amire ha olajat öntenek, akkor égni fog.”
A beszéde után sétálni hívta a résztvevőket a Szuverenitásvédelmi Hivatalhoz, az I. kerületi Sánc utcába, ahol flashmob lesz az „ellehetetlenítési” törvény javaslatához benyújtott fideszes módosító miatt, ami az 1 százalékos felajánlásokról szól. A menet fél 7 körül el is indult az Erzsébet hídon, amit most nem zártak le, a járdán vonultak. Menet közben legtöbbször a „Nem hagyjuk, nem hagyjuk!” skandálást lehetett hallani.
7 óra után nem sokkal ért fel a néhány száz fős tömeg a Sánc utcai épülethez, amelyet körbevettek a rendőrök. Ott egyebek mellett azt kiabálták, hogy „ÁVH, ÁVH!” és „Ruszkik, haza, ruszkik, haza!”. Hadházy Ákos magához ragadta a mikrofont, hangsúlyozta, hogy spontán tüntetők is csatlakoztak hozzájuk, a miatt a „gyalázat” miatt, hogy egy névtelen módosítóval tovább szigorították a még el nem fogadott poloskatörvényt, és akár visszamenőlegesen is elvennék az 1 százalékos támogatást a jegyzékre tett szervezetektől. A szigorítás hallatán pfujolásba kezdett a tömeg.
A független képviselő utána arról beszélt, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal, illetve a mostani hatalom is kínoz, akár régen az ÁVH, mert a lejáratókampány is fáj, amit a rendszer ellenségei ellen folytatnak – Hadházy tudja, mert neki is volt része benne. Arról is szót ejtett: ahhoz nincsenek elegen, hogy visszavonják az átláthatóságinak nevezett törvényjavaslatot, de ahhoz igen, hogy életben tartsák a lángot.
Hadházy még a végén bedobott egy virágot a hivatal kertjébe, előtte arról beszélt, sajnálja, hogy nem vittek tojást a spontán flashmobra.
A tüntetés végén elénekelték a Himnuszt és a Szózatot. Tudósításunk itt véget ér.
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
