Dr. Örkény Antal, az ELTE tanszékvezető professzora és Dr. Póczik Szilveszter az Országos Kriminológiai Intézet kutatásvezetője egyetért abban, hogy egyelőre nem kell tartani a bevándorlók tömegeitől, a jelenlegi gazdasági helyzet miatt hazánk nem minősül célországnak a bevándorlók számára. Ez nem is baj, hiszen a magyarok nem nézik jó szemmel az idegeneket, ami több tényezőre vezethető vissza.

A határokon és régiókon átlépő migráció a XX. század második felétől tömeges és globális jelenséggé vált. A bevándorlás fő célterületei Nyugat-Európa és Észak-Amerika. A gazdasági határokkal a munkaerő-piaci határok is felpuhultak, az emberek gazdasági megfontolásból, életminőségük javítása céljából vándorolnak el országukból. Ez az előnyök mellett azonban kockázatokat is tartogathat a befogadó társadalmak számára, különösen, ha nagy tömegben érkeznek a bevándorlók. Szociológiai szempontból nézve a bevándorlók többsége fiatal, de mindenképpen aktív korú és rendelkezik valamilyen képzettséggel - írja le a jelenséget Dr. Örkény Antal, az ELTE tanszékvezető professzora.

Dr. Póczik Szilveszter, az Országos Kriminológiai Intézet kutatásvezetője, a közelmúltban megjelent "Nemzetközi migráció - nemzetközi kockázatok" című könyv szerkesztője és szerzője elmondta: Nyugat-Európa és Magyarország között bevándorlási tekintetben lényeges különbségek mutatkoznak. A fejlett európai országokba a múlt század nyolcvanas éveinek végéig jobbára képzett bevándorlók érkeztek, akik fontos munkapiaci szegmenseket fedtek le. Egy részük végleg letelepedett, másik részük később hazatelepült, és odahaza kamatoztatja külföldön szerzett tudását vagy vagyonát. A kilencvenes években a helyzet alapvetően megváltozott. Miközben részben megszűnt az igény a külföldi munkaerő iránt, addig a Földközi-tenger délkeleti sávjában elhelyezkedő országokban máig tartó népességrobbanás kezdődött.

Ezt az exponenciálisan növekvő embertömeget ezek az országok nem képesek eltartani, számukra munkalehetőséget biztosítani. Magyarország az Európai Uniós taggá válásáig nem fogadott be Európán kívüli menekülteket. Így elmondható, hogy a hazánkba igyekvő bevándorlók döntő többsége elsősorban a határon túli magyarokból eredt. Ezt a hallatlan migrációs előnyt azonban hamarosan elveszítjük, hiszen a minket gazdaságilag leköröző környező országok, különösen Románia és Szlovákia ma már bérszínvonal, általános gazdasági és társadalmi környezet tekintetében is azonos vagy jobb feltételeket kínál, mint Magyarország. A nálunk korábban munkavállalási céllal megjelenő határon túli magyarok és más külföldiek közül sokan hazatérnek, vagy fejlett európai országok felé veszik az irányt.

A lakosság korosodása miatt Magyarországnak nagyszámú bevándorlóra lesz szüksége a következő két évtizedben - jelentette ki még 2007 őszén az Európai Unió bel- és igazságpolitikai biztosa. Az Európai Bizottság becslései szerint az Unió - főként munkaképes korú - népességének fenntartásához mintegy 20 millió bevándorlóra lesz szükség a következő húsz évben.

Tartalmi partnerünk a HR Portál. A cikk folytatásáért kattintson ide.