A Harris közvélemény-kutató öt nagy EU-tagállamban - Nagy-Britanniában, Németországban, Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban - tette fel azt a kérdést, hogy a helyiek mennyire támogatják vagy ellenzik a külföldi uniós állampolgárok szabad munkavállalását országukban.

A londoni gazdasági napilap által hétfőn közölt eredmények szerint a legnagyobb ellenszenv Nagy-Britanniában mutatkozott: itt a válaszolók 54 százaléka mondta azt, hogy "valamennyire", vagy "erősen" ellenzi az EU-jogszabályokban rögzített munkavállalási szabadságot.

A Financial Times-ban közölt grafikus kimutatás szerint a szabad munkavállalás jogát a britek alig több 30 százaléka támogatja, miközben a többi négy nagy EU-tagállamban rendre meghaladja a 40 százalékot - Olaszországban és Spanyolországban a 60 százalékhoz közelít - az unión belüli akadálytalan munkaerő-áramlás híveinek aránya. A briteknek valamivel több mint a fele azt is szeretné, ha a kormány felkérné a munkanélkülivé vált bevándorlókat a hazatérésre.

A brit statisztikai hivatal nemrég közölte, hogy 2008 utolsó negyedében 1,97 millióra - a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) szabványai alapján számolva 6,3 százalékra - emelkedett a hivatalosan bejegyzett állástalanok száma. Nagy-Britanniában 1998 óta nem mértek ilyen arányú munkanélküliséget.

A Brit Iparszövetség (CBI) minap kiadott előrejelzése szerint a súlyosan recessziós brit gazdasági környezetben az állástalanok száma 2010 második negyedében tetőzik valamivel 3 millió felett; ez 9,6 százalékos munkanélküliségi aránynak felelne meg.

A brit szakszervezeti szövetség (TUC) hétfőn közölt felmérése szerint országos átlagban tízen jelentkeznek minden egyes meghirdetett állásra; egy évvel ezelőtt négy jelentkező jutott egy-egy álláshirdetésre. A TUC adatai szerint az átlagon belül vannak olyan térségek, ahol 25 jelentkező jut egy megüresedő munkahelyre. A Financial Times minap közölt nagy-britanniai körképe azt mutatta, hogy egyre több brit jelentkezik az eddig jórészt kelet-európai EU-munkavállalók által betöltött, alacsony fizetésű, nehéz fizikai munkával járó állásokra is a súlyos recesszió nyomán tömegessé váló hazai munkanélküliség miatt.

Mindeközben - éppen a brit gazdaság mély válsága és a font jelentős árfolyam-veszteségei miatt - az EU-bővítés óta nem tapasztalt mélypontra süllyedt a Nagy-Britanniában szerencsét próbáló kelet-európai EU-munkavállalók száma.

A brit belügyminisztérium által minap kiadott friss negyedéves statisztika szerint a tavalyi utolsó negyedévben a 2004-ben uniós taggá vált nyolc kelet-európai országból - Magyarországról, Lengyelországból, Csehországból, Szlovákiából, Szlovéniából és a balti államokból - 29 ezer új munkavállaló jegyeztette be nagy-britanniai állását. Az egy évvel korábbi azonos időszakban 53 ezren érkeztek a térségből a brit munkapiacra.

Az új összesítés szerint 2008 egészében is csak 165 ezer keleti munkavállaló kérte állása bejegyzését. Az újonnan érkező kelet-európaiak száma 2007-ben 218 ezer, 2006-ban még 235 ezer volt; ez utóbbi adat az eddigi éves csúcs.

Nagy-Britannia volt a legnagyobb EU-gazdaság, amely a 2004-es bővítés után azonnal megnyitotta munkapiacát az új kelet-európai uniós tagállamok előtt. Azóta hozzávetőleg egymillió keleti munkavállaló érkezett Nagy-Britanniába - kétharmaduk Lengyelországból -, egybehangzó becslések szerint azonban a kelet-európaiak fele már hazament.