Magyar Bálint (SZDSZ) az előterjesztők nevében elmondta: nemzetközi jellegű felsőoktatási intézmény az az egyetem, illetve főiskola lehetne, ahol a beiratkozott hallgatók és oktatók éves átlagban, legalább 30 százalékban nem magyar állampolgárok. Ilyen intézményt külföldi állam és külföldi jogi személyiséggel rendelkező szervezet is alapíthatna. A tervezet szerint, ha egy államilag elismert felsőoktatási intézmény megfelel a vonatkozó feltételeknek, átalakulhatna nemzetközi jellegű intézménnyé. Ugyanakkor, ha a beiratkozott hallgatók vagy oktatók három egymást követő éven keresztül éves átlagban kevesebb, mint 30 százalékban nem magyar állampolgárok, az intézmény elveszíti nemzetközi jellegét, s nemzetközi jellegének állami elismerését vissza kell vonni.
 
A jogszabály alapján az ilyen intézményekben a külföldiek oktatási, tudományos vagy művészeti munkavégzésekor munkavállalási engedélyre nem lenne szükség. Magyar Bálint elmondta: a javaslattal szeretnék elősegíteni a külföldi és nemzetközi felsőoktatási intézmények minél nagyobb számú működését Magyarországon, illetve minőségi garancia mellett szeretnék könnyíteni megtelepedésüket.
 
A felsőoktatási törvény tavaly év végén elfogadott módosítása tartalmazza azt, hogy ezt a területet külön törvényben kell szabályozni. Erre azért is szükség van, mert a Közép-európai Egyetemre, illetve az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemre külön szabályozás van érvényben. A mostani törvényjavaslattal hatályát veszíti a két intézményre vonatkozó egyedi regula is, s egységesebb szabályozás alakítható ki - tette hozzá Magyar Bálint.
 
A korábbi oktatási miniszter kitért arra is, hogy a felsőoktatási törvény áttörést ért el abban, hogy az OECD-országaiban akkreditált képzéseket a magyar intézmények átvehetik anélkül, hogy a Magyar Akkreditációs Bizottságnak (MAB) mérlegelnie kellene. A MAB-nak csak a szakindításhoz szükséges feltételeket kell vizsgálnia.
 
Magyar Bálint elmondta még, hogy az oktatási tárcával közösen dolgoznak egy olyan javaslaton is, amely a MAB "nemzetközivé tételét" célozza. Ennek értelmében a szakalapítások, szakindítások bírálati folyamatába nemzetközi szakértőket kellene bevonni, s a kérvényeket angol nyelven is be kellene nyújtani. Ez azért lenne szerinte fontos, mert egy olyan kis felsőoktatási piacon, mint a magyar, az érdekek ütközése nélkül nehéz csak hazai szakértőkkel biztosítani ezt a folyamatot. Így objektívebbé lehetne tenni a minőségi szempontok elbírálását - közölte.
 
A törvényjavaslatot várhatóan egy hónapon belül benyújtják.