Október 26.: az év legnyűgösebb napja

Vasárnap kezdődött a téli időszámítás, hajnali háromkor 2 órára állítottuk vissza az órát, ami azt jelentette ugyan, hogy szombatról vasárnapra virradóra hatvan perccel többet aludhattunk, ám „cserébe” egy órával korábban sötétedik. Már délután ötkor - munkából kilépve - úgy érezhetjük, este van. Nem véletlen, hogy a dolgozók hatékonysága, termelékenysége a megszokott felére csökken majd a héten - állítják egyes kutatók, akik a produktivitás látványos csökkenését azzal magyarázzák, hogy a téli időszámítás kezdetével az emberek nehezen szoknak hozzá a rövidebb nappalokhoz, a korán beköszöntő sötétséghez és ez munkájukon, hozzáállásukon is meglátszik.  

A felmérés során megkérdezett kétezer munkavállaló 52 százaléka azt mondta, igyekezni fog, hogy munkáján ne látszódjon az óraátállítással járó kedvetlenség. A válaszadók 14 százaléka úgy nyilatkozott, hogy a tavalyi átállás olyannyira nehezére esett, hogy idén beszélni fog erről főnökével, míg a dolgozók nyolc százaléka beismerte, hogy telefonon beteget jelentett a téli időszámítás szerinti első munkanapon, mert már a gondolattól is irtózott, hogy sötétben menjen dolgozni, esetleg sötétben érjen haza munkahelyéről.

© Fazekas István

„A rövidebb nappalok és a korai sötétség beállta rányomhatja bélyegét az emberek kedélyállapotára, csökkenhet a koncentrációjuk. Ami máskor napi rutinmunkának tűnik, azzal nehezebben boldogulhatnak” - ismertette a brit lapnak dr. Christian Jessen a téli lehangoltság legfőbb jellemzőit, hozzátéve: mindez nem vicc, komolyan kell venni.

Annál is inkább, mivel a társas kapcsolatokra is hatással lehet, ilyenkor sokan antiszociálisnak, ingerlékenynek vagy éppen nyomottnak érzik magukat, nincs kedvük a társasághoz, szívesebben lennének egyedül. A tény, hogy hamarabb sötétedik, valamint az ebből adódó hangulatingadozás fáradtságot okozhat, állandó levertséghez vezethet, amely aztán több hasonló tünettel párosulva felelős lehet a depresszió kialakulásáért.

Magyarországon 1980-tól élünk a nyári és téli időszámítás szerint, az energiatakarékosság jegyében. A nyári időszámítás március utolsó vasárnapjától indul, október utolsó vasárnapjától pedig kezdetét veszi a téli időszámítás (ezt egy 1996-os kormányrendelet szabályozza).

Hogyan előzhető meg a téli levertség?

A szezonális hangulatzavarok az ősz beálltával, a téli időszámítás kezdetével megjelenhetnek, ám ezek rendszerint a napos órák számának gyarapodásával - a tavasz, nyár beköszöntével - szinte teljesen meg is szűnnek. Ha nem alakul ki komolyabb probléma: a hangulatzavarok nem állandósulnak és több tünettel párosulva nem alakul ki depresszió, nincs ok aggodalomra. Ilyenkor csak arra kell figyelni, hogy minél több időt töltsünk a szabadban, sétáljunk, kiránduljunk, ne hanyagoljuk el a rendszeres testmozgást, sporttevékenységet.

„Fontos, hogy ilyenkor jobban figyeljünk az étkezésre, bőségesen fogyasszunk friss zöldséget, gyümölcsöt, gabonafélét és kerüljük a túl cukros ételeket” - figyelmeztet Boros Szilvia sportorvos, életmódtanácsadó. Emellett a mindennapi hajtással felgyülemlő stresszt is le kell győzni - teszi hozzá. Hogy erre ki milyen módszert választ - sport, jóga, relaxáció, stb. - egyéntől függ. „Ha tudjuk, hogy nyűgös napunk lesz, lehetőleg ne vágjunk nagy dolgokba és próbáljunk toleránsak lenne másokkal” - tanácsolja a szakember, utalva a döcögősebb munkanapokra, amelyek a téli időszámítás kezdetekor köszöntenek ránk.

Szervezetünkben télen, a kevés természetes fény következtében megnő a melatonin-termelés (hormon, amely szervezetünk napi ritmusát is befolyásolja). Annak, aki úgy érzi, nem jut elég természetes fényhez - napközben, a munkahelyén lámpafénynél dolgozik -, fáradékony, csökken az energiája, hasznos lehet a fényterápia. Ennek során a nap természetes fényéhez hasonló színes fényt kibocsátó lámpa elé ültetik a pácienst, ám a kezelés időtartama egyénenként változó: lehet másfél vagy akár három óra.