EUDR: szinte mindenkit érint, mégis csak kevesen készültek fel rá
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
A most közölt 10,5 százalékos KSH adat kissé alacsonyabb a MKB Bank által várt 10,7 százalékos előrejelzésnél - mondta Kondrát Zsolt, vezető elemző. Suppan Gergely, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank elemzője is magasabb munkanélküliségi adatra számított a KSH által publikált 10,5 százaléknál.
Az elemzők szerint 2010 első negyedévében szezonális hatások miatt növekedhet az állástalanok száma, hiszen a hideg időjárás miatt az építőipar munkálatai gyakorlatilag befagytak. Kondrát Zsolt 10,8 százalékos, míg Suppan Gergely 11,2 százalékos munkanélküliségi rátát vár három hónap múlva, de az elemzők szerint ez csak átmeneti emelkedés lesz. Az idei év egészét az exportra termelő vállalatok munkaerő kereslete határozhatja meg, ha ezeknek a cégeknek a megrendelései nőnek, akkor a munkanélküliség stabilizálódik a 10,5-10,7 százalékos szinten - állítja mindkét makroelemző. Kondrát Zsolt ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy idén az ipari termelés még 20-25 százalékkal elmarad a 2007-2008-as szinttől, annak ellenére, hogy a múlt évhez képest már 6,0 százalékkal nő.
Az Equilor MTI-hez eljuttatott véleménye szerint a most megjelent statisztika fókuszában bár a munkanélküliség növekedése áll, a valós probléma a háttérben az aktivitási ráta alacsony szintje, amely a magyar gazdaságpolitika számára az elkövetkező évek egyik legfőbb kihívását jelentheti. A munkaképes korú lakosságnak (15-74 év közöttiek) ugyanis mindösszesen 55,0 százaléka (4,225 millió fő) jelenik meg a munkaerőpiacon, míg közel 3,5 millió ember (3,459 millió fő) inaktív. Legnagyobb csoportjukat természetszerűleg a 74 évesnél fiatalabb nyugdíjasok adják, azonban ide sorolandóak az úgynevezett passzív munkanélküliek is, akik nem hajlandóak legális munkát vállalni. Többségük a szürke vagy a fekete gazdaságban tesz szert jövedelemre.
A magyarországi aktivitási ráta évek óta az európai uniós átlag alatt van, ami a mindenkori kormány helyzetét is nehezíti, tekintve, hogy minél kevesebben adóznak a bérük és jövedelmük után, annál kisebb a kormányzat mozgástere az adóbevétel elköltése terén - áll az Equilor elemzésében.
