Az Európai Unió statisztikai hivatala szerint jelenleg mintegy 28,6 millió 15 és 20 év közötti fiatal él az unióban. Körülbelül kétharmaduk az iskola befejezését követően álláskeresőként, illetve továbbképzésre jelentkezőként jelenik meg a munkaerő-piacon - derül ki az Allianz Demographic Pulse című tanulmányából, amely a munkaerő-piacra ható demográfiai változásokat és az ezekkel kapcsolatos problémákat összegzi.

Az uniónak 28,8 millió 60-65 éves lakosa van. A nyugdíjkorhatár közelében lévők, illetve a nyugdíjba vonulók száma közel 220 ezerrel több mint az oktatási intézményből kikerülő fiatalok száma. Becslések szerint a különbség a következő években a nagy születési rátával bíró generáció nyugdíjba vonulása miatt még tovább nő majd. Az egyedüli G-20 tagállam, amelynek jelenleg ugyanezzel a problémával kell szembenéznie, Japán, ahol körülbelül 6 millió 15-20 év közötti fiatal él, és tízmillió 60-64 éves.Az évtized végére Oroszországban, Kanadában, Dél-Koreában és Kínában is csökken majd a pályakezdők száma - várhatóan csak kismértékben -, míg a nyugdíjasoké emelkedik.

Az unióban a 60-64 évesek közel kétharmada még mindig dolgozik, de lényeges különbségek figyelhetők meg az egyes országokban e korosztályba tartozók munkaerő-piaci aktivitását illetően. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) adataiból kiderül, hogy Magyarország 13,3 százalékkal a lista végén áll, míg Svédország 63 százalékkal vezet az ebben a korcsoportban foglalkoztatottak százalékos arányát tekintve. Ha egész Európa fel tudna zárkózni Svédország mögé, akkor 2030-ig további 8 millió munkavállalóval számolhatnánk, ezzel pedig megszűnne a pályakezdő munkavállalók és a nyugdíjba vonulók létszáma közötti különbség.