Gyenis Ágnes
Gyenis Ágnes
Tetszett a cikk?

Maratoni az MNB Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványa varsói ingatlanvállalata, a GTC megújult felügyelőbizottságának (fb) első ülése – tudta meg a HVG. Közben kiderült az is, hogy egy 6-7 milliárd forintos kötelezettséget is vállaltak a korábbi vezetők egy másik, MNB-botrányban érintett ingatlancégben, amit az állam kénytelen lesz kifizetni.

A testületbe három új tagot delegált az immár Varga Mihály friss jegybankelnök bizalmasai által irányított alapítvány: Hegedüs Istvánt, az új vagyonkezelő menedzsert, Daróczi Ferenc építészt és Minárik Ferenc ügyvédet. Történt mindez azután, hogy márciusban az Állami Számvevőszék (ÁSZ) súlyos vagyonkezelési szabálytalanságokat és vagyonvesztést állapított meg a távozó Matolcsy György MNB-elnök által létrehozott alapítványnál, és feljelentést is tett emiatt. A legnagyobb súlyú, százmilliárdos bukás épp a lengyel tőzsdén jegyzett GTC-nél fenyeget, amelybe a 2014-es induló, 266 milliárdos alapítványi tőke javát fektették – szakmai alapon aligha alátámasztható okból és módon.

A megújult fb-nek most két fő feladata van. Egyrészt elfogadni az eddig alapvetően régiós kereskedelmi ingatlanokkal bíró GTC mérlegét, másrészt értékelni a leköszönt jegybankelnök fiához, Matolcsy Ádámhoz köthető igazgatók egyik utolsó, közel 500 millió eurós befektetési döntését: a GTC profiljába nem illő németországi lakásportfólió megvásárlását. Ez utóbbi – írta meg a Telex – jelenleg a Peach Property Group tulajdonában áll, és a megszerzését azzal indokolták, hogy a nyugat-európai lakások jól kiegészítik majd a kelet-európai irodaházakat.

Lengyelországban és Svájcban is égre-földre keresik az MNB-alapítvány százmilliárdjait

Három új felügyelőbizottsági tagot nevezett ki a Pallas Athéné alapítvány vagyonkezelője a varsói GTC ingatlancéghez. A cél, hogy visszafordítsák az Állami Számvevőszék által feltételezett, rendőrségi nyomozáshoz vezető százmilliárdos vagyonvesztést.

A friss mérlegadatok sem lesznek közömbösek, miután a GTC részvényei folyamatos mélyrepülésben vannak a tőzsdén (a 2020 tavaszi belépés óta az értékük fele elszállt), és Varga emberei csak reménykedhetnek benne, hogy az árfolyam nem tükrözi a vállalat ingatlanállományának valós piaci értékét. Az utolsó, tavalyi első kilenchavi mérleg szerint mindenesetre – nagyvonalú számítással – a GTC-ben mintegy 62 százalékos pakettel bíró Pallas Athénére eső nettó ingatlanvagyon értéke a 300 milliárd forintot közelíti (a teljes ingatlanérték 2,3 milliárd euró, ám a GTC hitelállománya 1,2 milliárd euróra rúg).

A cég könnyen pénzzé tehető eszközei jelentéktelenek, így akvirálni alighanem csak a meglévő épületek eladásából tud, ami jelen pillanatban nem tűnik jó üzletnek. Amatőr vagy szándékos menedzsmenthibák sorozata vezetett oda, hogy a jó reményű GTC idáig jutott, ám az egyik legfontosabb elem az volt, hogy átláthatatlan ingatlan-adásvételekbe bonyolódott az ifjabb Matolcsy üzleti köréhez tartozó Száraz István alapkezelője által navigált magántőkealapokkal, amelyekben Matolcsy Ádám is érdekelt lehetett.

Gyilkolásra használt kenyérszeletelő késhez hasonlította az MNB-alapítványokat az ÁSZ elnöke

Vad hasonlattal mentegette Windisch László ÁSZ-elnök a Pallas Athéné alapítványokat, amelyek működésében pont ők találtak anomáliákat. Szerinte nem igaz az alapítványokkal kapcsolatban emlegetett 500 milliárd forintos vagyonvesztés, ahogy az is téves keretezés, hogy Orbán Viktor bármire is utasította volna az ÁSZ-t.

Folytatódhat az ÁSZ által jelzett bukás a Pallas Athéné alapítvány másik külföldi invesztícióján, az európai luxusingatlanokat tömörítő svájci Ultimán. Azon túl, hogy a HVG információi szerint az alapítványi vagyonkezelő Optima Zrt. Hegedüs-féle új vezetői még azt sem tudják, pontosan hány részvényük van a cégben, köti őket az elődök által kialakított bonyolult opciós kötelezettség-rendszer. Eszerint például – hiába lett az alapítvány többségi részvényesből kisebbségivé – legkésőbb a nyáron fel kell vásárolnia az ötszázalékosnál kisebb tulajdonostársakat, ami a HVG értesülései szerint forintban 6-7 milliárdos pluszkiadást jelenthet.

Az MNB által létrehozott alapítványnak, illetve a vagyonát kezelő Optimának azonban pillanatnyilag a napi működésre sincs elegendő pénze, nemhogy milliárdos kötelezettségek teljesítésére. Arra, hogy egyáltalán fennmaradjon (magyarán ne menjen csődbe), továbbá fizethessen azoknak a szakértőknek, akik segítenek az új vezetésnek felmérni, hogy az induló 266 milliárd és az ahhoz felvett közel ugyanennyi kölcsön jelenleg pontosan miben van és mennyit ér. Át kell látniuk továbbá, mit lehet egyáltalán pénzzé tenni, hogy az alapítvány törleszthesse a hiteleit. Nyilván a válságmenedzsereknek kár lenne most azon lamentálniuk, hogy egy jegybanki, közpénzes alapítvány súlyos százmilliárdjai hogyan kerültek oda, ahová – a dolguk az, hogy gyorsan mentsék a menthetőt. Ehhez első körben 400 millió forintnyi pluszpénzt kaptak az alapító MNB-től.

Itt a jegybanki alapítvány vége? Nem megy az olyan egyszerűen

Nincs könnyű dolga Varga Mihály új jegybankelnöknek, ha valóban meg akarja szüntetni a Pallas Athéné alapítványt, erre ugyanis csak nagyon kevés lehetőséget nyújt a magyar jog.

Amint Varga Mihály emberei tisztábban látnak, felsorakozhatnak a számvevők mögé újabb feljelentésekkel. Az elsőt már megtették, méghozzá amiatt az utolsó – Varga által meghiúsított – vagyonmentési kísérlet miatt, amit a Matolcsy-klán bizalmasa, az Optima azóta kirúgott vezetője, Stofa György próbált meg gyakorlatilag az utolsó munkanapjain: az Optima vagyonkezelő hasonló nevű alapkezelőjét egy, szintén Száraz István fennhatósága alá tartozó magántőkealapnak passzolta volna át.

Száraz István.
vg.hu

S miközben úgy tűnik, a jegybankelnökcsere végre elhozta a kezdetektől kétes küldetésű – az Európai Unió által is rossz szemmel nézett – Pallas Athéné alapítvány tisztába tevését, továbbra is a politika, s benne háttéralkuk függvénye, hogy végül kiket, a korábbi hierarchia milyen szintjén állókat vonnak felelősségre a történtekért. Erre utal, hogy az Országgyűlés Gazdasági bizottságának fideszes többsége hétfőn leszavazta, hogy az érintett állami és alapítványi illetékeseket, köztük Matolcsy Györgyöt meghallgassák.

Utolérheti Matolcsyt a sorsa, vagy túl sokat tud ehhez a NER-vagyonokról?

Szalonképtelenné válhatna Magyarország a nyugati félteke pénzpiacain, ha a jegybank – az elnökváltás ürügyén – nem rendezné a Pallas Athéné Alapítvány százmilliárdjainak sorsát. A kérdés most az, vajon a közpénzherdálás gyanújával indult büntetőeljárások elérik-e a Matolcsy famíliát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!