Kiberbiztonság: Meddig kell elkészülnie a kötelező auditnak?
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
A Süddeutsche Zeitungnak adott hétfői interjúban Frank-Jürgen Weise visszautasította azt az uniópárti körökben hangoztatott nézetet, miszerint a szakemberhiányt elsősorban a németországi tartós munkanélküliek köréből kellene pótolni. "A huzamosabb idő óta állástalan embereknek képesítést és nyelvismereteket kell nyújtanunk, mégpedig oly módon, hogy ezáltal munkát tudjanak vállalni. A magasabb fokú ismereteket megkövetelő munkakörökbe azonban ezen az úton nemigen lehet szakképzett munkaerőhöz jutni" - fogalmazott Weise, utalva a bevándorlók körében tapasztalható munkanélküliség fő okára: a szakma és a nyelvismeret hiányára.
A Németországban hónapok óta zajló integrációs vitához hozzászólva kijelentette: aki itt él, és dolgozni akar, annak tudnia kell németül. "Ezt persze könnyebb mondani, mint megvalósítani. Az a gyerek, akinek a családja otthon csak törökül beszél, meglehetősen nehéz helyzetben van" - tette hozzá. A német munkaerőpiac másik gondjaként említette a munkaügyi hivatal elnöke a demográfiai tényezőt. Ma az országban 44 millió munkavállaló él, bevándorlás nélkül ez a szám 2050-ig mintegy 26 millióra fog csökkenni. Ezért is van szükség bevándorlókra, mégpedig irányított rendszer alapján.
Weise példaként említette a kanadai pontrendszert: ennek segítségével szabatosabban meg lehet határozni a külföldi pályázók iskolai és szakmai végzettségét. Egyúttal azonban óva intett e lehetőség túlbecsülésétől. "Miért éppen Németországba jönne az, aki kiváló szakképzettséggel rendelkezik? Számos cég külföldön is aktív, és ott is vonzó munkaköröket kínál a munkavállalóknak" - hangoztatta a szövetségi munkaügyi hivatal elnöke.
