szerző:
Szegő Iván Miklós
Tetszett a cikk?

A Műegyetem (BME) jövőjéről tanácskoztak szerdán Budapesten az intézmény vezetői, tanárai és a meghívott szakértők. A mérnöki kamara egyik vezetője kemény kritikát fogalmazott meg a hazai mérnökképzésről. A Műegyetemen közben elindult a kutatóegyetemi projekt.

"Abban, hogy ez a kutatóegyetemi program elindult, néhány egyetem rektorával való beszélgetésünknek is volt szerepe" – mondta Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke azon a tanácskozáson, amelyet a Műegyetem, vagyis a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) jövőjéről tartottak. A konferencia apropója az volt, hogy az egyetemen immár zajlik a kutatóegyetemi projekt öt fő területének, az öt stratégiai fontosságú területének a fejlesztése. Pálinkás elmondta: Magyarországon öt egyetemet neveztek meg, amelyek képesek a kutatóegyetemi feladatok ellátására. A program célja, hogy a tudományos kutatások domináljanak e felsőoktatási intézményekben.

Pályázni lehet vele

A kutatóegyetemi cím azért is fontos, mert így az Európai Unió pályázati programjain is részt vehet a Műegyetem – erről Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára beszélt. A kutatóegyetemi pályázatok során két éven át 1,5-1,5 milliárd forintot kap az egyetem a munkatársak díjazására (egészen precízen: a humánerőforrás fejlesztésére), továbbá az infrastruktúra javítására és a kutatási projektek támogatására - minderről a BME projektvezetője, az Egyesült Innovációs és Tudásközpont vezetője, Kovács Kálmán volt informatikai és hírközlési miniszter beszélt. Kovács hozzátette: az EU-támogatás két éve után az egyetemnek meg kell alapoznia további három évre a projekt finanszírozását, azt, hogy önfenntartó legyen a program.  

Öt fő terület

A Műegyetem önmaga számára öt fő területet választott ki. Ezek közül a fenntartható energetika az ország földgázfüggőségének csökkentését, a széndioxid-kibocsátás mérséklését és az új típusú épületek megvalósítását tűzte ki célul. A járműtechnika, közlekedés és logisztika területén a hazai járműipar szakemberekkel való ellátása az egyik legfontosabb feladat, hiszen a magyar export egynegyedét állítja elő ez az ágazat – erről Lepsényi István, a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. vezérigazgatója beszélt referátumában. A járműipari és közlekedés technológiákban is természetesen a környezetvédelem (a szennyezőanyagok kibocsátásának csökkentése), a biztonság és a hatékonyság növelése a legfőbb cél – mondta a konferencián Varga István alprojektvezető, egyetemi docens

A harmadik terület a biotechnológia, egészség- és környezetvédelem. Erről a projektről Tömösközi Sándor egyetemi docens elmondta a hvg.hu-nak, hogy gyakorlatias kutatásokat végeznek a BME-n. Kevésbé a biológiai, élettani, sejtkutatásokat folytatják tehát itt, vagyis nem a szegedi biotechnológusokkal konkurálnak. Így például dolgoznak lebontható műanyagok előállításán. Ezeket cukorból lehet előállítani: tejsavvá bontják le a cukrot, majd ezeket polimerizálva olyan csomagolóeszközöket kapnak, amelyek nem okoznak súlyos környezetszennyezést.

Nobel-díjas kutatások alapján végeznek nanofizikai kísérleteket

A negyedik terület a nanofizika, a nanotechnológia és az anyagtudományok. Itt olyan tevékenységek folynak, amelyek az idei Nobel-díjas kutatásokhoz kapcsolódnak, például a grafén – a szén egy korábban nem ismert formájának – elektromos vezetési képességeihez kapcsolódó vizsgálatok – minderről Mihály György egyetemi tanár, tanszékvezető beszélt.

Szintén szó esett a szerdai tanácskozáson az ötödik kiemelt területről, az intelligens környezetekről és e-technológiáról. Ebbe a körbe tartoznak Charaf Hassan egyetemi docens alprojektvezető szerint az informatikai, távközlési és kommunikációs technológiák fejlesztése, de nem feledkeznek meg e területek jogi szabályozásáról sem.

Mi lesz 2020-ig?

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára a tanácskozáson azt is elmondta, hogy a versenyképes gazdaság megteremtésében kulcsszerepe van a felsőoktatásnak. Korszerű, gyakorlatorientált képzésre van szükség, a tananyagnak pedig alkalmazkodnia kell az aktuális piaci és gazdasági folyamatokhoz. Több mérnökre, informatikusra, matematikusra lenne szükség, mint amennyien most tanulnak – hangsúlyozta Fónagy. Az államtitkár kiemelte, hogy 2020-ig Magyarország vállalta: a jelenlegi 0,9 százalékról a GDP 1,8 százalékára növeli a kutatás-fejlesztés részarányát.

Denk András, a Magyar Mérnöki Kamara Felügyelő Bizottságának elnöke néhány javaslatot és bírálatot is megfogalmazott a műszaki oktatással kapcsolatban a konferencián. Szerinte jelenleg az egyetemek a mennyiségi, nem a minőségi képzésben érdekeltek. Alacsony a színvonala a bekerülő diákoknak, az általános és középiskolai színvonal csökkenése miatt.

Túl sok a jogköre a hallgatói önkormányzatoknak?

Kevés példa akad Denk szerint a gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező mérnökök részvételére az oktatásban, vagyis a gyakorlat-orientált képzést kéne erősíteni, nem az életidegen oktatást. Denk megjegyezte azt is, hogy a hallgatói önkormányzatok túlzott jogosítványokkal vannak felvértezve, ez nem biztos, hogy jó irányba viszi az egyetemek munkáját

Péceli Gábor, a Műegyetem rektora tulajdonképpen Denk Gábor felvetéseire reagált egy későbbi sajtótájékoztatón. Szerinte az egyetemeket a jelenlegi normatív szabályozás ösztönzi a minél több hallgató felvételére. Ezen a közeljövőben nehéz lenne változtatni, de a kutatóegyetemi projekt éppen a kutatásokra helyezendő nagyobb hangsúlyt hivatott bizonyítani.

Péceli Gábor azt is fontosnak tartotta, folyamatos szimbiózisban éljen a Műegyetem a gazdasági és ipari környezettel, illetve az ott folyó kutatásokkal, innovációval. Ezért szeretne a Műegyetem egy konzultációsorozatot útjára indítani, amelyet a szakmával, a gazdasággal, az iparral és a közszereplőkkel folytatnának.

MTI Karrier

Állásbörze a Műegyetemen

Több mint 1400 állásajánlat és csaknem ezer szakmai gyakorlati hely közül válogathatnak az érdeklődők április 14-én és 15-én Budapesten, a 30. alkalommal megrendezendő Műegyetemi Állásbörzén.

hvg.hu Karrier

Állásbörze a Műegyetemen

Ismét megrendezik a Műegyetemi Állásbörzét, az intézmény központi épületében október 28-29-én mintegy 1200 állásajánlat várja a látogatókat.

Óránként többször felébresztik Epstein volt barátnőjét a börtönben

Óránként többször felébresztik Epstein volt barátnőjét a börtönben

Három kecskeméti óvodában teljes, négyben csoportos karantént rendeltek el

Három kecskeméti óvodában teljes, négyben csoportos karantént rendeltek el

A fele sem igaz annak, amit a gazdaság védelméről ígért a kormány

A fele sem igaz annak, amit a gazdaság védelméről ígért a kormány