Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A "Globális jelentés a bérekről 2010/2011 - bérpolitikák a válság idején" című tanulmányban a szervezet megállapítja, hogy globálisan az átlagos havi bérek növekedése a 2007-ben mért 2,8 százalékról 2008-ban 1,5 százalékra, 2009-ben pedig 1,6 százalékra csökkent. A kínai bérnövekedéstől eltekintve a globális átlagos bérnövekedés 2008-ban 0,8 százalékra, 2009-ben pedig 0,7 százalékra esett vissza.
Számottevő eltérések keletkeztek a bérek növekedési szintjében a különböző régiókban: miközben a bérnövekedés Ázsiában és Latin-Amerikában lelassult, de folyamatosan pozitív maradt, más területeken, nevezetesen Kelet-Európában és Közép-Ázsiában jelentős visszaesést regisztrált a szervezet. A fejlett gazdaságokban a reálbérek szintjének csökkenését figyelték meg: 2008-ban a 28 országból 12-ben, 2009-ben pedig hétben estek a bérek.
A reálbérek növekedése Közép-és Kelet-Európában szintén csökkent,a 2007-es 6,6 százalékról 2008-ban 4,6 százalékra. A reálbérek 2009-ben 0,1 százalékkal csökkentek. Amíg Lengyelország képes volt fenntartani a pozitív reálbér növekedést, addig Magyarországon a 4 százalékos infláció és a nominális bérek tömeges befagyasztása együttesen a bérek vásárlóerejének 3,5 százalékos csökkenését eredményezte 2009-ben.
