Hiányszakmák 2010-ben

Csak részben írta át a válság a GKI Gazdaságkutató Zrt. által a legfelkapottabb foglalkozásokról készített 2006-os prognózist. E szerint 2010-ben a logisztikai, informatikai, adótanácsadó, ingatlanos, számviteli, reklám- és műszaki tervező szakemberek, 2013-ig pedig – a társadalom öregedése miatt – az egészségügyben és a szociális ellátásban foglalkoztatottak számának növekedését várták. Ma már úgy vélik, a szolgáltatási szektorban az idén csak a pénzügyi szolgáltatók és a könyvelők iránt lesz kimagasló kereslet, a közigazgatás területén viszont – a korábbi választási évekhez hasonlóan főleg technikai okokból – nő a létszám.

Adler Judit, a GKI kutatásvezetője a HVG-nek elmondta, az ipar, azon belül is főleg az építőipar létszámcsökkentése – bár mérséklődve – 2010 második félévében is folytatódik. További rossz hír, hogy a válság által leginkább sújtott ágazatokban, például a gépjármű- vagy az informatikaieszköz-gyártásban sem áll vissza egyhamar a korábbi növekvő trend.

Bár a megkérdezett 7151 cég többsége még nem jutott túl a válság okozta megrázkódtatáson, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) 2009. októberi országos rövid távú munkaerő-piaci prognózisa szerint mégis ötszázalékos munkaerő-növekedést várnak. A megkérdezettek 2010 végéig száz vagy annál több irodai adminisztrátort terveznek elbocsátani, és a kereskedelmi szervezőkre is leépítés vár, viszont ugyanennyivel kívánják növelni az üzletkötők számát, de jó elhelyezkedési esélyeik lesznek a gépész-, építész- és egyéb mérnököknek, biztosítási ügyintézőknek, légiirányítóknak, szociális ápolóknak, valamint a szolgáltatási és kereskedelmi ügynököknek is. A cégek ráadásul néhány tucat kulturális szervező felvételét is tervezik.

Jónás Anikó, a humánerőforrás-szolgáltatással foglalkozó Kelly Services ügyvezetője úgy véli, 2010-ben ismét keresettek lesznek a járműipari, a gyártástámogató és a folyamatmérnökök. Az informatikában továbbra is nagy az igény Java-fejlesztőkre, SAP- és biztonsági szakemberekre, C++ és ASP.net-fejlesztőkre, projektmenedzserekre, rendszerszervezőkre és it-üzleti elemzőkre. A pénzügyi szektorban pedig az idegen nyelveket beszélő főkönyvi könyvelők, kontrollerek, belső auditorok és követeléskezelési munkatársak tudnak majd könnyebben elhelyezkedni, míg a multik leginkább ügyfélszolgálati, azaz SSC pozícióba keresnek munkatársakat, akiknél egy-egy ritka nyelv, például a norvég vagy a svéd ismerete jelenthet előnyt.

A 2009-ben hiányszakmának számító gépész-, villamos-, vegyész- és környezetmérnökök, valamint az informatikusok és könyvelők ismét kapósak lesznek, míg az amúgy is túltelített szektorok (kommunikáció, marketing, közgazdaság, jog) szakemberei nehezebben tudnak elhelyezkedni. Az ÁFSZ felmérése szerint a pályakezdők közül mezőgazdasági, gépész-, erdő-, illetve természetvédelmi mérnökökre, üzletkötőkre, irodai adminisztrátorokra, valamint biztosítási és kereskedelmi ügyintézőkre lesz növekvő szükség, de nem kell a munkanélküliségtől tartaniuk a kezdő könyvelőknek, szoftverfejlesztőknek, informatikusoknak, illetve a pénzügyi és humánerő-gazdálkodási ügyintézőknek sem.

A BA/BSc-képzésből elsőként 2009-ben kikerült diákokra a munkaadók egyelőre úgy tekintenek, mint főiskolát végzettekre, éppen csak az nem derült ki még, ér-e annyit a tudásuk, mint egy korábbi főiskolai diplomásé. Hudecz Ferenc, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora a HVG-nek úgy nyilatkozott, a bolognai rendszerben végzetteket más jellegű feladatokra készítik fel, mint a korábbi, osztatlan képzésben tanulókat. Az ELTE egyébként saját felmérései alapján is úgy véli, a hazai munkaerőpiac nincs igazán felkészülve a bolognai végzettekre. „Az álláshirdetések zömében még mindig az »egyetemi vagy főiskolai végzettség« kifejezés szerepel, holott óriási különbség lehet a BA és az MA diplomák között” – figyelmeztet a rektor.

Jóllehet nem csökken a kereslet néhány sztárszakma iránt, Jónás tapasztalatai szerint a cégek egyre szigorúbb feltételeket szabnak munkatársaik kiválasztásánál. Az óvatosságot az is jelzi, hogy ügyfeleik közül 2009-ben többen döntöttek a munkaerő-kölcsönzés, mint az állandó munkaerő felvétele mellett. A Kelly Services-nél állást keresők száma az elmúlt évben mintegy ötödével növekedett, és egyre több közöttük a felső vezető. A jelenlegi gazdasági helyzetben a vezetők is nehezebben találnak állást; a keresés időtartama a korábbi maximum egy év helyett annak akár a duplájára is nőhet. A régóta munkanélküli felső vezetők alacsonyabb presztízsű vagy kisebb fizetéssel és kevesebb kihívással járó feladatköröket is elvállalnának, de a munkaadók itt is körültekintőek, hiszen nagy a veszély, hogy a túlképzett vezető hamar elhagyja a céget. Lövey Imre, a Concordia Szervezet- és Vezetésfejlesztési Kft. ügyvezető igazgatója egy főleg a multik körében megfigyelhető jelenséget is említ: a munkájába már belefáradt vezető egy „arany kézfogásért” (vagyis vaskos végkielégítésért) visszavonul, s így megszűnhet a drága pozíció.

Juhász Miklós, az it-tanácsadásra specializálódott Stratis Kft. partnere szerint sajátos helyzet alakult ki az informatikai szektorban. Bár jelenleg sok jó szakember „szabad” a munkaerőpiacon, igazán kiválókat az eddiginél is sokkal nehezebb találni, mivel a cégek fokozottan odafigyelnek a megtartásukra. A tanácsadók iránti kereslet görbéje hagyományosan ellentétesen alakul a gazdaság növekedési görbéjével, és a 2008 óta levezényelt költségmegszorítások miatt még a hatékonyságnövelő tanácsadás iránt is visszaesett a kereslet. Mivel a vezetők jelentős részének nincs tapasztalata az ilyen méretű válságok kezelésében, a némileg hazabeszélő Lövey szerint nem bölcs döntés a tanácsadók mellőzése, akik segíthetnek, hogy „a menedzsment meghozza azokat a fontos és sokszor régóta halogatott döntéseket, amelyek fittebbé tehetik az elpuhult szervezetet”.

DACZI DÓRA