Pár perc alatt átfutják, de sorsok múlnak rajta

Az internet hemzseg az álláshirdetésektől, azonban a legtöbb minimum egyéves tapasztalatot vár el a jelentkezőktől, ennek ellenére egy-egy betöltendő pozícióra akár több ezren is jelentkeznek – érzékeltette a hazai munkaerőpiaci helyzetet a hvg.hu-nak Nyáradi Adrienn kereskedelmi asszisztens. Ilyen helyzetben nagyon fontos, hogy a jelentkező jó önéletrajzot küldjön el, hiszen ez az első, amit leendő munkáltatója először kézbe vesz a jelentkezésnél. Bár a munkáltatók elsődlegesen a jelentkező korábbi tapasztalatai alapján válogatnak, döntő fontosságú lehet egy jól megírt önéletrajz – állítja Baráth András, egy önéletrajzírással és tanácsadással foglalkozó honlap szerkesztője is.

A pályakezdőkben jogosan merül fel a kérdés, hogy milyen egy jó önéletrajz, ugyanis sem a középiskolák, sem az egyetemek nem oktatják megfelelő hatékonysággal annak megírását, sőt, az álláskeresés mikéntjét sem – mondja Baráth.

Tanítják?

Bánhegyi Zoltán, a IX. kerületi Leövey Klára Gimnázium igazgatója elmondta, iskolájukban nyelvtan óra keretén belül három, de legfeljebb öt tanórát szánnak az önéletrajzírásra. Véleménye szerint a diákoktól függ, hogy a későbbiekben mennyire tudják sikeresen alkalmazni a tanultakat. 

Erre reagálva Baráth kifejtette: a diákok még az egyetemi évek alatt is úgy gondolják, hogy „őket még nem érinti” az álláskeresés dilemmája. Tapasztalatai szerint a munkaerőpiacon messze elmarad az önéletrajzok minősége az elvárttól.

Hogy ide eljussunk, ahhoz is kell egy jó önéletrajz

Az interneten ugyan elérhető többfajta önéletrajzminta, ezekre sokan úgy tekintenek, mint egy űrlapra: átírják az adataikat, ezért a legtöbbször sablonosak lesznek, több száz jelentkezés esetén pedig nem fog kitűnni a papírhalomból – mondta az önéletrajz szakértő. Az általunk megkérdezett cégek többnyire felsorolás szerű önéletrajzokkal találkoztak, Baráth szerint ez tipikus probléma: a pályázók pusztán az előző feladataikat sorolják fel, leendő főnökünk pedig ez alapján nem tudja majd eldönteni, ki a megfelelő munkaerő. Baráth azt tanácsolja, törekedjünk arra, hogy konkrét eredményeinket mutassuk be. Ez azért fontos, mert mára elterjedt a kompetencia alapú állásinterjú – véli a Baráth András.

A jelentkezők gyakran szembesülnek azzal, hogy tucatszám küldik el pályázatukat, nem kapnak visszajelzést. Baráth András szerint ezért az önéletrajz és kísérőlevél is felelős. A probléma kiküszöbölhető, ha időt szánunk annak kiderítésére, hogy ki foglalkozik közvetlenül a hirdetésekkel, és nem csak a központi e-mail címre, hanem személyre szólóan is elküldjük.

Ne buktassuk le magunkat

A Központi Statisztikai Hivatal 2004-es felmérése alapján 100 állásból csupán 13 pozíciót töltenek be hirdetések révén. A legtöbben rokonok, ismerősök által találnak munkát. Ezzel ellentétben a munkakeresők legnagyobb része nap, mint nap a hirdetéseket bújja – mondja a szakértő, aki azt javasolja, ne csak a hirdetések között kutassunk, érdeklődjünk ismerősök körében is. Baráth óva int a személyes megkereséstől: ez a módszer „elkeseredett színben tüntetheti fel az álláskeresőt”, és szintén nem eredményre vezető.

Az álláskeresés kapcsán a videó-önéletrajz egyre inkább teret hódít a munkaerőpiacon. Baráth András szerint ez nem helyettesítheti a hagyományos formátumot, azonban kiegészítheti azt. „Fel kell tölteni valamelyik videómegosztóra, vagy közösségi oldalra, és a hagyományos önéletrajz végén hivatkozni lehet a bemutatkozó videóra” – mondja a szakértő. Tapasztalatai szerint ezt nehezebb feldolgozni, többször végig kell néznie a munkáltatónak, hogy pontos képet kapjon a jelentkezőről, és elkészíteni is időigényes.

A szakértő felhívta a figyelmet a közösségi oldalakra feltöltött képeink fontosságára. A munkáltatók gyakran utána néznek a jelölteknek, ezért fontos, hogy profilunk alapján milyen benyomást teszünk. A problémát sokan úgy orvosolják, hogy adataikat, képeiket csak ismerőseik számára teszik láthatóvá, viszont ez a megoldás is ellenérzést kelthet. A szakértő úgy véli, hatásos lehet, ha néhány fotót és szakmai információt engedünk láttatni, így kielégíthetjük a döntéshozó szakmai kíváncsiságát.