A Magyar Közlönyben pénteken közzétett kormányrendelet hatálya a minisztériumokban, a kormány- és a központi hivatalokban, valamint azok területi és helyi szerveinél foglalkoztatottakra - a kormányzati és a közszolgálati jogviszonyban állókra - terjed ki, a cafeteriaszabályok változása viszont a politikai vezetőket is érinti.

A jogszabály alapján képzettségi pótlékot kaphatnak a feladatkörük szakszerűbb ellátását biztosító tudományos fokozattal, szakképesítéssel rendelkező kormány- és köztisztviselők. A pótlék mértéke doktori (PhD), azzal egyenértékű vagy magasabb tudományos fokozat esetén az illetményalap 75 százaléka, felsőfokú szakképesítésnél 50 százalék.

Munkaköri pótlék csak a minisztériumokban, illetve a Miniszterelnökségen dolgozó kormánytisztviselőknek és kormányzati ügykezelőknek állapítható meg. Pótlék akkor fizethető, ha - a közigazgatási miniszter által meghatározott módszertan alapján - munkakörelemzést végeztek; az elemzést és az értékeléseket, valamint a pótlékra javasolt munkaköröket a személyügyi központnak, azaz a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalnak kell megküldeni.

Egy korábbi törvény alapján erre május 31-ig volt lehetőség, a pótlékok pedig az idén - a miniszter egyetértésével - a július 1-jétől az év végéig terjedő időszakra fizethetők ki.

A minisztériumokban a személyi juttatások legfeljebb 10 százalékát fizethetik ki munkaköri pótlékként, összege pedig nem lehet több a kormánytisztviselő alapilletményének 30 százalékánál.

A rendelet a közszolgálati törvény alapján szabályozza a céljuttatásokat, és rögzíti azt is, hogy a hivatal vezetője legfeljebb egy évre kutatási megállapodást köthet a tisztviselővel, akit a kutatás időtartamára mentesíteni kell a munka alól. Ennek feltételeiről és a díjazásról a felek külön megállapodást köthetnek.

Az új szabályok értelmében a tisztviselőknek és a szakmai, politikai vezetőknek március 1-jéig kell nyilatkozniuk arról, hogy milyen cafeteriajuttatásokra tartanak igényt. A juttatás éves összegét február 15-ig határozzák meg. Szintén ez a rendelet határozza meg az állam által vállalt készfizető kezesség szabályait, amelyet lakás építéséhez vagy vásárlásához igényelhetnek a tisztviselők.

Döntött a kormány arról is, hogy a rászoruló nyugállományú tisztviselők pénzbeli vagy természetbeni támogatásban részesülhetnek, továbbá arról, hogy a közszolgálat halottjává nyilvánított köztisztviselő temetésének költségeit a hivatal részben vagy egészében átvállalja. A rendelet nyolc nap múlva lép hatályba.