"Merész tettek kellenek, el kell indulni a kilábalás útján. A tagállamoknak merész strukturális reformokat kell végrehajtaniuk, hogy milliók térhessenek vissza a munka világába" - mondta a nemzetközi szervezet mexikói főtitkára, aki ismertette az OECD legfrissebb előrejelzését, mely szerint a kilátások rövid távon nem túl jók. A szervezet azzal számol, hogy a munkanélküliség jövőre is 10 százalék fölött marad az Európai Unióban és 11 százaléknál is magasabb lesz az euróövezetben. Emellett Gurría közölte azt is, hogy szinte minden, eurót használó ország növekedési kilátása romlott, az eurózóna három legnagyobb gazdaságában pedig átlagosan 0,3 százalékos zsugorodásra számít az OECD.

A válság miatt megszűnt munkahelyekkel kapcsolatban Angel Gurría kifejtette, 4 millió új munkahelynek kellene létrejönnie ahhoz, hogy a foglalkoztatás ismét visszatérjen a 2007 előtti szintre. Annak a kitűzött célnak az eléréséhez, hogy az EU-ban a foglalkoztatás 2020-ra elérje a 75 százalékos szintet, még több mint 10 millió munkahelyet kellene létrehozni - mondta a közgazdász-diplomata, aki különösen aggasztónak nevezte, hogy fiatalok millió se nem dolgoznak, se nem tanulnak, így könnyen elveszett nemzedékké válhatnak.

Angel Gurría úgy véli, politikai szinten is kulcskérdésként kellene kezelni azt, hogy ők oktatásban, képzésben részesüljenek, vagy el tudjanak helyezkedni. A legtöbben közülük alacsony képzettségű, fiatal férfiak, akiknek Gurría szerint célzott programokra, tanácsadásra, képzésre, oktatásra van szükségük. Úgy vélte, átfogó megközelítésre van szükség ahhoz, hogy ezek a fiatalok elsajátíthassák a munkába álláshoz szükséges képességeket.

A főtitkár rámutatott, hogy az Európai Unióban több mint 10 millió ember már több mint egy éve nem talál munkát, sőt, hatvan százalékuk több mint két éve állástalan. Ez a főtitkár szerint azért különösen aggasztó, mert minél hosszabb ideig esik ki valaki a munkaerőpiacról, annál nehezebben tud újra elhelyezkedni.

Angel Gurría kifejtette, biztosítani kell, hogy aki állás nélkül marad, az ne essen ki tartósan a munkaerőpiacról, amihez viszont pénzre van szükség. Elmondta, adataik szerint az OECD tagállamainak költségvetéseiben jelenleg 21 százalékkal kevesebb forrás jut egy munkanélkülire, mint 2007-ben, amit az magyaráz, hogy a munkanélküliek száma megemelkedett, ugyanakkor az államok költségvetési megszorításokra kényszerültek.

Az OECD-főtitkár kifejtette, kívánatos volna, hogy az államok rugalmasan határozzák meg az ilyen célokra fordítható pénzek mennyiségét, vagyis ha nő a munkanélküliség, akkor többet, ha csökken, akkor kevesebbet fordítsanak foglalkoztatáspolitikai célokra, de leszögezte, a takarékos költségvetésekben is biztosítani kell pénzt munkahelyteremtésre és a munkanélküliek ellátására.

A Jobs4Europe konferenciát több uniós politikus és szakember is az Európai Bizottság idei legfontosabb eseményének nevezte, mert 2008 óta a munkanélküliség 7-ről 10,4 százalékra emelkedett az Európai Unióban, az eurózónában pedig jelenleg 11,2 százalék az állástalanok aránya. Ez a bizottság szerint a közép- és hosszú távú stabilitást is fenyegeti.