EUDR: szinte mindenkit érint, mégis csak kevesen készültek fel rá
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
A politikus azt mondta: szeptemberre már láthatóvá vált, hogy kevesebb lett a megszakítás nélküli munkarendben dolgozók pótléka. A képviselő elmondta, információik szerint az autóbuszvezetők bére például 30-40 ezer forinttal csökkent. Megjegyezte, hogy a „klasszikus műszakban” vagyis a reggel hattól délután kettőig, vagy a délután kettőtől este tízig dolgozók pótlékai elvileg nem változnak. Szavai szerint a cégek viszont úgy variálják a műszakkezdeteket, hogy azzal racionalizálhassák a bérköltségeiket. Egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy az új Munka törvénykönyve alapján a túlórákat nem kötelező kifizetni, azt pihenőidővel is meg lehet váltani.
Végül arra is kitért, hogy az állami vállalatoknál nem a bérek csökkenése, sokkal inkább a munkaidő növekedése figyelhető meg. Szél Bernadett más témára áttérve kijelentette: a munkahelyvédelmi akcióterv kevés lesz ahhoz, hogy valóban megvédje a meglévő munkahelyeket és újakat is teremtsen. A politikus azt mondta, hogy amíg nem sikerül megerősíteni az országgal szembeni bizalmat, addig a bérköltségek csökkentésével nem lehet tartós eredményeket elérni.
A képviselő hangsúlyozta, egyelőre ráadásul még egyetlen háttérszámítást sem láttak arról, hogy a kormány miből finanszírozná az akciótervet.
