Kara Ákos (Fidesz) szerdán nyújtotta be az Országgyűlésnek erre vonatkozó törvényjavaslatát, és az indítvány sürgős tárgyalását kérte.

A parlament honlapján olvasható szöveg szerint a javaslat biztosítja, hogy együttesen vegyék figyelembe a szakmai és vizsgakövetelmények által előírt, többnyire együttműködési megállapodás keretében megvalósuló szakmai gyakorlatot és a tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzést a szakképzési hozzájárulási kötelezettség elszámolásánál. Ezt a 2011-ben elfogadott, jelenleg hatályos szakképzési hozzájárulási törvény nem teszi lehetővé.

A diákok nyári szakmai gyakorlatukat töltik együttműködési megállapodás keretében, míg a folyamatos gyakorlati képzés döntően tanulószerződés alapján folyik. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) 2011-es összesített adatai szerint 1423 tanuló gyakorlati képzése valósult meg együttműködési megállapodás keretében; ennek a költsége 96,3 millió forint volt.

Feltételezve, hogy a vállalkozások elszámolhatják ezeknek a  képzések költségeit, az engedő szabályozás miatt akár kétszeresére is emelkedhet a gyakorlati képzésben részt vevők létszáma - olvasható a javaslatban. A módosításból fakadó bevételkiesést 190 millió forintra becsüli a törvényjavaslat. A módosítás eredményeképpen várhatóan minden tanuló vállalati körülmények között töltheti összefüggő nyári szakmai gyakorlatát.

A saját munkavállalók képzési költségeit azok a szakképzési hozzájárulásra kötelezett cégek számolhatják el, amelyek havonta legalább 45 tanulószerződéses tanuló gyakorlati képzését végzik.

Az elszámolható mérték a gyakorlati képzés alapján számított csökkentő tétel, de legfeljebb a bruttó kötelezettség 16,5 százaléka. A gyakorlati képzésre és saját dolgozók képzésére elszámolható költségek együttes összege legfeljebb a kötelezettség mértékéig terjedhet.

A javaslat itt is hivatkozik az NGM adataira, amelyek szerint a 6000 bevallást benyújtó közül 160 vállalkozás végezte tanulószerződés keretében legalább 45 ember gyakorlati képzését, közülük 36-nak a bruttó kötelezettsége haladta meg a 26,7 millió forintot. E cégek saját munkavállalóik képzésére 1,1 milliárd forintot fordítottak szakképzési hozzájárulási kötelezettségük terhére.

Az együttműködési megállapodás alapján folytatott gyakorlati képzés és a saját dolgozók képzésének elszámolása összesen körülbelül 1,7 milliárd forint bevételcsökkenést okoz a jövő évi költségvetésben, de az általános indoklás szerint a befizetési fegyelem növekedésének és az ebből keletkező többletbevételeknek köszönhetően nem kell módosítani a jövő évi büdzsében a szakképzési hozzájárulás bevételi előirányzatát.

Az egyedi kormánydöntés alapján nyújtható támogatások tekintetében a módosítás feloldja azt a jelenlegi kötöttséget, miszerint csak tanműhely létesítésekor nyújtható eszközbeszerzési támogatás. A javaslat elfogadása lehetővé teszi a kötelezett már meglévő saját tanműhelyében folytatott gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek fejlesztésére irányuló beruházás támogatását.

A javaslat szerint a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból célszerű megteremteni az e rendszerben nyújtott vagy elszámolt támogatások ellenőrzésének finanszírozási forrását; az indítvány ennek részleteit is tartalmazza.

A javaslat módosítja a szakiskolai tanulmányi ösztöndíj folyósításának a képzésre vonatkozó feltételeit, lehetőséget biztosít a támogatások ellenőrzéséhez szükséges forrás megteremtésére, valamint módosítja a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek körét a felsőoktatási intézmények által alapított társaságok tekintetében.

A szakképzési hozzájárulás (bruttó) összege továbbra is az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékalap 1,5 százaléka lesz.