Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának Monitoring Bizottsága február végi ülésén tekintette át és vitatta meg a távolléti díjjal kapcsolatos szabályozást. Mind a munkaadói, mind a munkavállalói érdekképviseletek egyetértettek abban, hogy a munkabér ne változzon a szabadsággal érintett hónap munkanapjainak számától és a távollét időtartamától függően.
Érdekképviseleti vezetők és munkajogászok is jelezték korábban, hogy a jelenlegi Munka törvénykönyvében hiányos a távolléti díj számításának szabályozása.
A közalkalmazotti törvényt és a Munka törvénykönyvét módosító mostani normaszöveg kitér arra is: a munkavállalóknak évente egy alkalommal jár 14 nap egybefüggő szabadság, amely azt jelenti, hogy ennyi időre mentesíteni kell a dolgozót a munkavégzés és a rendelkezésre állás alól.
A 14 egybefüggő szabadságos napba be kell számítani azokat a napokat is, amikor a munkavállaló - a szabadság kiadása nélkül is - mentesül a rendelkezésre állás és a munkavégzés alól.
A jelenlegi Munka törvénykönyve így fogalmaz: "A szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy tartama legalább összefüggő tizennégy napot elérjen." Az új szabály már így szól: "A szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési kötelezettség alól." A módosítás tehát hangsúlyozza, hogy naptári évenként értendő a 14 nap, és erre az időre mentesíteni kell a munka alól a dolgozót.
