Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
A tanácsadó cég hírlevelében ismerteti: az Országgyűlés május 27-én zárta le az egyes törvényeknek a távolléti díj számításával összefüggő és egyéb célú módosítására vonatkozó törvényjavaslat részletes vitáját, amely a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénynek (Mt.) a munkabérre, a távolléti díjra és a szabadságra vonatkozó rendelkezéseit módosítja. (A javaslat zárószavazása várhatóan pénteken lesz - a szerk. megj.)
Veszprémi István, a Deloitte Zrt. adópartnere a hírlevélben elmondta: a hatályos szabályozás szerint a távolléti díj számítása során az egy órára járó távolléti díjat kell alapul venni, amelyet a havi alapbér összegének 174-el történő osztásával kell kiszámítani. Az adott időszakra járó távolléti díjat pedig úgy kell kalkulálni, hogy az egy órára kiszámított összeget kell megszorozni a távollét idejével (például nyolccal egy nap távollét esetén). A munkavállaló az így kiszámított távolléti díjra, és a hasonlóképpen kikalkulált munkabérre lesz jogosult az adott hónapban.
Tekintettel arra, hogy a 174-es osztószám egy átlagszám, amely nem veszi figyelembe az adott hónapban beosztható munkaórák számát, a munkavállaló a fenti számítás eredményeként eltérő összegű díjazásra válik jogosulttá attól függően, hogy melyik hónapban és milyen tartamban van távol a munkából.
Annak elkerülése érdekében, hogy távollét esetén a havibéres munkavállaló havonta eltérő összegű munkabért kapjon, amely esetenként akár a munkaszerződésben megállapított alapbért sem éri el, a javaslat elveti a 174-es osztószám alkalmazását. A havi alapbér és a távolléti díj meghatározott időszakra járó részét ugyanis a jövőben úgy kellene majd kiszámítani, hogy a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára járó alapbért és az adott időszakra eső, az általános munkarend szerint teljesítendő órák számát kell összeszorozni. A bérpótlékok számítására és az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban foglalkoztatott munkavállalókra eltérő szabályok vonatkoznak.
Változnak a kötetlen munkarend szabályai is. Az Európai Bíróság vonatkozó ítéletével összhangban a javaslat 2014. január 1-jétől a kötetlen munkarend feltételéül azt szabja, hogy a munkaidő-beosztás jogát a munkáltató teljes egészében átengedje a munkavállalónak. A munkarend kötetlen jellegén nem változtatna az sem, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét sajátos jellegénél fogva meghatározott időpontban vagy időszakban teljesítheti.
A gyakorlat szempontjából további jelentős változás, hogy míg jelenleg az alap- és az életkor alapján járó pótszabadság is átvihető az esedékességét követő év végéig, a javaslat szerint 2014. január 1-jétől a felek naptári évre kötött megállapodásával csak az utóbbi adható ki késleltetve - ismerteti a hírlevél.
